4.rész

4.rész

Az este folyamán Rosie-val nagyon sokat hülyültünk és beszélgettünk.Csak egy baj volt.Kért tőlem fiúzásos tanácsokat, de én nem igazán tudtam használható tanácsot adni neki.Mégpedig azért mert, engem a gimiben nem igazán tekintettek lánynak.Nem is barátkoztam senkivel, és ők sem velem.Inkább csúfoltak és bántottak.De nem törtem meg.Nem adtam meg nekik azt az örömöt, hogy látnak sírni.A középiskola kezdete óta olyan "falat" építettem magam köré, hogy csodálom, hogy vannak érzelmeim.Teljesen leamortizálódtak az érzelmeim.Az pedig egy másik csoda lenne, ha egyszer szerelmes lennék és ez viszonzott szerelem lenne.Nagy türelem kell hozzám, mert nem igazán bízom meg senkiben, sőt.Új embereket alig engedek közel magamhoz.Vagyis épp annyira amennyire kell.Bár ha megkapom a munkát akkor egy kicsit közvetlenebbnek kell lennem.Na de az a lényeg, hogy nem tudtam használható tanácsot adni Rosie-nak.Ha netán bátyja lennék akkor tudnám megmondani, mi kell a fiúknak.Mert a kis drágámnak tetszik egy fiú.14 éves és tetszik neki egy srác.Elképesztően cuki ahogy csillog a szeme miközben mesél róla.Majd megfalom.

Ez a péntek este, nem úgy telt ahogy általában nálam szokott.Most otthon punnyadunk Rosieval és pizzát ettünk.Este 11 órakor elaludtunk.Egymás mellett a hatalmas ágyamon.Imádom olyaaaaan nagy ágy! De mégis jó megosztani valakivel...Még ha az a húgom akkor is!

Reggel hamar felkeltem, mert már Ro szuszogásától nem bírtam aludni.Felkaptam a farmeromat, pulcsimat és csizmámat.Lementem a boltba mert arra gondoltam, hogy összeütök valami reggelit.

Biztonság kedvéért, hagytam üzenetet az asztalon, hogy merre vagyok, de még vittem a telefont is.Halvány lila fogalmam sem volt, hogy mit fogok csinálni reggelire, majd rögtönzök.Lementem a boltba és vettem zöldségeket, sonkát, tojást.Egyszer csak az újságoknál megláttam az Ő képét.Elképesztően jól nézett ki, kíváncsi lennék, hogyha találkoznánk megismerne-e.Nem hiszem, hogy szívesen emlékszik vissza rám.Hülyén viselkedtem vele, de Ő sem volt a legmegértőbb.Szerintem nem lesz alkalmam már bocsánatot kérni és ezt bánom.Gondolatmenetemből a pénztáros hangja zökkentett ki.

-Köszönjük, hogy nálunk vásárolt.További szép napot.

-Köszönöm, viszont.-mondtam majd távoztam az üzletből.Alig tettem meg 7 métert az üzlettől csörgött a telefonom.Azt hittem Rosie lesz az, hogy merre mentem, de nem Ő volt, hanem egy ismeretlen szám felvettem.

-Jó napot kívánok.Miss Carsonnal beszélek?-kérdezte egy középkorú női hang.

-Jónapot.Igen én vagyok.

-Én Nicole Hunter vagyok.A munkával kapcsolatban keresem, amire Mr. Murs ajánlotta be.A gyakornoki állás.

-Igen igen tudom.Nos?

-Megkapta az állást.Gratulálok.

-Áááá köszönöm szépen.Mrs.Hunter.

-Tegezz nyugodtan Maya.A pontos részleteket majd később mondom.Vigyázz magadra!Szia.

-Nagyon köszönöm Nicole.Szia.-köszöntem majd letettem és visítva ugráltam.Ott abban a percben több százan néztek hülyének, de nem érdekelt.Rögtön szóltam Miának és Ollynak, hogy este jöjjenek át mert ünneplünk.Visszamentem ismét a boltba és vettem 3 üveg pezsgőt.Kifizettem és indultam haza.Hazaértem Ro még aludt, de nem érdekelt ráugrottam és felkeltettem.Mikor meghallotta mi történt, nem haragudott, hogy felkeltettem inkább velem együtt örült.

  Szerintem rekord sebességgel hoztam ezt a részt! :D Remélem tetszeni fog és komiztok, de ha nem tetszett adjatok hangot a véleményeteknek. :) xx