Összes oldalmegjelenítés

2012. december 31., hétfő

12.rész

12.rész

 [Bementem és a hang irányába indultam...]

Harry épp a konyhában volt.Olyan volt, mint egy házi tündér.Nagyon meglepődtem.Ezt az oldalát még nem ismertem.

Mikor észrevett hozzám sétált , elvette tőlem a ruhát és a kabátomat, majd lerakta.Miután lerakta, tetőtől talpig végignézett rajtam.Kissé feszélyezve éreztem magam.Még csak elfordulni, ellépni sem tudtam mert a lábam nem mozdult.
-Harry abbahagynád?!-kérdeztem fülig vörösödve.
-Mégis mit?-kérdezte úgy mintha nem tudná miről van szó.Épp szólásra nyitottam volna a szám, de Harry megelőzött.
-Olyan szexi a pizsid.-mondta mély, rekedtes hangján, majd egy lépéssel közelebb jött.A szívem össze vissza kalapált és azt sem tudtam merre nézzek.Néztem fel, le, jobbra, balra mindenhová csak Harry szemébe nem.Láthatóan jól szórakozott.Én még mindig nem mozdultam.
Harry felemelte a kezét és végigsimított csupasz vállamon.A torkom kiszáradt nem tudtam szólni.Nem akartam tőle semmit, vagyis csak azt hittem.Harry keze közeledett a nyakamhoz, mire egy halk sóhaj hagyta el a számat.Harry elégedetten mosolygott.Legyőzött.Ismét...
Ekkor jött a megváltás.Valakik dörömböltek az ajtón.
Kifújtam a bent rekedt levegőmet.Harry a fejét rázta és nevetett, majd kiment és ajtót nyitott.Én ott álltam, majd gyorsan felkaptam a kabátom és már indultam is a bejárat felé.
Útközben találkoztam Louis-val és egy másik sráccal akit nem ismertem..Köszöntem nekik és indultam is. Louis megajándékozott még pár kissé gúnyos bár vicces bókkal a pizsimről.
Gyorsan kiakartam slisszolni ami majdnem sikerült.Az egyetlen gond az volt, hogy a kapu zárva volt.Rángattam, de semmi még csak meg sem mozdult.A távolból egy elfojott nevetést hallottam.Hátrafordultam és Harry még mindig ott állt az ajtóban.
-Segítenél?-kérdeztem mire ellökte magát az ajtófélfától.
-Mi a varázsszó?-kérdezte kacérkodva,miközben elindult felém.
-MOST.-mondtam mire ideért.
-Helytelen.-mondta, s hanyagul a kapunak támaszkodott és kezét körbefonta.Én csak álltam ott egy helyben és gondolkodtam, hogy most csak szórakozik, vagy tényleg kell valami jelszó.Felnéztem és Harry hangos nevetésben tört ki.Na jó ha Ő így akkor én is.
-Harry engedj már ki!Mennék hazafelé.-mondtam és ráraktam a kezemet a kilincsre.Harry  a kezét rögtön rárakta az én kezemre és megszorította.
-Harry, engedj el, mennem kell.-mondtam.
-Maradj, gyere vissza.Már úgy is sötétedik, és nem lennék nyugodtan, hogy otthon vagy egyedül.-mondta "ártatlanul" és lassan közeledett.Eljött az én időm.
-Kimondta, hogy egyedül leszek?-szóltam vissza incselkedve.Harry arcán keserű lett a mosoly.Persze Ő nem arra gondolt akire én.Én, Miára gondoltam.Még délután megbeszéltük, hogy átjön ma is, mert azt mondta, hogy horrort akar nézni.Én utálom a horrort, de Ő szereti, azonban Ő nem meri egyedül megnézni.Nem tudom, miért hagyom magam rábeszélni, de most már mindegy.Harry kapásból Frankiere gondolt.
-Ó a kis cicafiúd már vár?-kérdezte, s olyan közel hajolt, hogy az orrunk összeért.
-Ha te azt tudnád.-mondtam úgy, hogy még én is meglepődtem.-Ő kifejezetten szereti ezt a pizsit.-mutattam magamra.
-Ó Maya, majd mikor más lesz a kis barátod helyében, te is mást fogsz viselni.-mondta mély, rekedtes hangján és iszonyú lassan.Mintha arra várna, hogy emésszem meg amit mondott.A végén pedig kacsintott egyet.Értetlenül néztem rá.Csak hebegtem-habogtam.Nem tudtam mit kellene mondanom.Harry levette a kezét az enyémről és kiengedett.
Beültem a kocsimba és épp zártam volna az ajtót, de nem tudtam mert Harry meggátolt benne.Mit akar már megint.
Mire megfordultam, már derékig behajolt.
-Hívj fel ha hazaértél.-mondta.Én csak bólintottam, de igazából eszem ágában sem volt felhívni.Intettem majd elindultam.Sötétben utálok vezetni.Lassan mentem és így egy bő tíz perccel később értem  haza mint általánosságban.....
Sziasztok!Ez az év utolsó napja, utolsó bejegyzése, 2012-ben mindenből az utolsó!
Köszönöm nektek a támogatást,a komikat és a tetszikeket. <3
Jövőre is kívánok nektek szeretetben,sikerekben és 1D-ben gazdag új évet! <3

2012. december 29., szombat

11.rész

11.rész

[Nem nekem kell bocsánatot kérnem...Ha akar valamit szól..]

Mikor az órára rá néztem 7 óra volt.Este hét.Még mindig fájt a fejem, vagyis már nem annyira de még mindig.Már Mia hazament.Elmentem tusolni.Gondoltam ma már sehová sem kell mennem.Igen gondoltam.
Van az a mondás, hogy ember tervez, Isten végez.
Miután letusoltam felvettem a pizsimet és a macis mamuszomat.



Azt terveztem, hogy megnézek valamilyen filmet majd elalszom.Hát persze, hogy nem.Amint elhelyezkedtem, csörgött a telefon.Komolyan egyszer még eltöröm azt a telefont.Harry volt.Ha normál esetben lennénk, nem venném fel a telefont, de mivel a "főnököm" kötelességem felvenni.
-Halló?Itt Maya.
-Szia Harry vagyok.A segítségedet szeretném kérni.
-Mégis miben?-kérdeztem.
-Most el kellene hozni a tisztítóból a ruhámat ide hozzám.Mielőtt megkérdeznéd én azért nem tudok menni, mert más dolgom van.
-Oké, és melyik tisztítóba kellene menni.Amúgy nekem semmi közöm sincs hozzá, hogy te mit csinálsz, nekem ez a dolgom és kész.-mondtam egyhangúan, mire a vonal másik végéből hallottam egy sóhajt.
-Van nálad papír, toll?Mondanám a címet.-mondta mire leírtam amit mondott.
-Figyelj, nem lenne gond ha nem öltöznék át és úgy mennék a ruháért?-kérdeztem.
-Mmm...Miért mi van rajtad?-kérdezte rekedtes, mély hangon amitől a szívem egyre gyorsabban vert.
-Ha te azt tudnád!-mondtam olyan hangon, hogy még magam is meglepődtem.
Erre Harry felnevetett mire ismét elöntöttt az az érzés ami délután.Legyőzött ismét.Nem akarom ezt érezni!
-Amúgy pizsamában vagyok.Szóval nem gond vagy öltözzek át?-kérdeztem most már komolyan
-Ó pizsama és az milyen?!Mert tudok olyat ami.....-mondta volna de beleszóltam.
-Jól van értem,  viszem Harry szia.-mondtam mire nevetett.Letettem a telefont és úgy döntöttem, hogy nem öltözöm át azért sem.Azt hinné akkor, hogy zavarba hozott és azért öltöztem át.
Felkaptam a kabátomat, benti csizmámat és a kocsikulcsomat.Igen a  kocsikulcsomat, mivel van kocsim.Egy kis smartom van.Amit akkor kaptam mikor végeztem a gimiben.
Nem igazán szoktam vezetni, csak ha muszáj.Nem tudom, nem igazán érzem a késztetést.Mindegy.Elindultam a megadott  címre és elhoztam a ruhákat.Mikor beléptem az ajtón az eladó nagyon hülyének nézhetett.Nem akarta elhinni, hogy engem küldtek a ruháért, pedig kismilliószor elmondtam neki, hogy ki vagyok és miért jöttem.De nem hitte el,ezért fel kellett hívnom Harryt, hogy tényleg Ő küldött.Elég ciki volt.
-Na mi van nem találtál oda?-kérdezte nevetve Harry.
-Harry még itt vagyok a tisztítónál, nem hiszik el, hogy engem küldtél a ruhákért.-mondtam szégyenkezve mire Harry olyat röhögött, hogy el kellett vennem a telefont a fülemtől.
-Na most már nagyon kíváncsi vagyok a  pizsamádra.-mondta még mindig nevetve.
-Harry!Ez komoly.-mondtam neki.
-Jól van add az eladót.-mondta.Igaz nem láttam, de éreztem, hogy mosolyog.
Átadtam a telefont és lenyomtak egy kisebb párbeszédet, de nem figyeltem igazából, morgolódtam magamban, majd megkaptam a telefont, a ruhát és az eladó sűrűn elnézést kért.Már én éreztem magam kellemetlenül.
Elindultam a kocsival, majd kaptam egy telefon hívást.Harry volt az.Felvettem.
-Szia.Megkaptad a ruhákat?-kérdezte.
-Igen.Figyelj azt akarom kérdezni, hogy nem lenne gond ha holnap a stúdióba elvinném a ruhákat?!
-Nem és nem.Ma el kell hoznod a ruhákat és nem öltözhetsz át.Tudni fogom ha átöltöztél és akkor baj lesz.-mondta.
-De Harry...-folytatni akartam,de közbeszóltak.
-Semmi de Harry.Várlak.Szia.-mondta ellentmondást nem tűrően majd kinyomta.
Végül elindultam Harry háza felé, pizsamában.Nem tudtam, mi lehet az a baj, de nem igazán akartam kockáztatni.Na jó talán csak 10%-ban.Nem talán 20%-ban.Nem, volt az 50% is.De nem tettem.Mindegy.
Nem kockáztattam.Megérkeztem Harry házához.Kivettem a ruhákat és elindultam a bejárat felé.Bekopogtam az ajtón.Nem nyitott senki ajtót csak bentről ordítottak egy "Gyere be"-t.Bementem és a hang irányába indultam...


Remélem tetszett nektek ez a rész!Ha igen komizzatok  vagy tetszikeljetek . Megpróbálok sietni a következő résszel.Lenne egy kérdésem:Szerintetek a fejezeteknek adjak címet?
A választ írjátok meg komiba. ;) Előre is köszi...
Puszi mindenkinek :) xx

2012. december 27., csütörtök

10.rész

10.rész

Miután hazaértem a randiról, igen nyugodtan mondhatom randinak, csak néztem a tévét és bambultam.Pedig lenne annyi dolgom, hogy az nem igaz.Kellene valami kaját összedobnom, ki kellene mosnom a ruháimat, és még rendet is kellene raknom.De ma már nincs erőm, csak beálltam a tusoló alá, anyával és apával beszéltem telefonon mint mindennap(hiába, hogy 21 éves vagyok és elköltöztem, mindig az ő kislányuk leszek), miután letettem a telefont, még holnapra előkészítettem pár dolgot.Köztük van az a papír, amire Harry felírta a kérdéseit.Érdekes kérdései voltak.A randi előtt kétszer meggondoltam, hogy nem nézne-e hülyének ha megkérdezném a kérdéseket.De úgy döntöttem, hogy YOLO leszek, mert hát ki mondhatja el magáról, hogy első randin egy "kérdőív"-félét adott a srácnak.A legérdekesebb kérdései ezek voltak:
    1. Foglalkozása?-Férfimodell
    2. Mi volt a leghosszabb kapcsolata?-3 hónap
    3. Hány csajjal volt eddig?-8
    4. Szerinte mennyire néz jól ki 1-10ig?-9
    5. Van tesója?-nincs
    6. Szerinte mi ideális első randihely?-beülünk valahová és beszélgetünk
    7. Volt már börtönben?-nem
    Ezek a legfurcsább kérdések a 15-ből.De Frankie megválaszolta.Először nem értette, hogy most mi történt, de mikor elmagyaráztam neki szépen sorjában, nevetett.Érdekesnek találta, hogy a főnököm így érdeklődik iránta. 
    Mosolyogva betettem a táskámba, majd álomra hajtottam a fejemet.

    *Másnap reggel*
    Reggel fejfájásra ébredtem, és ez nem jelent jót.Valami időjárás változás lesz.Megérzem az ilyen időt.Gondolom nem csak én vagyok így vele.Bevettem egy fejfájás csillapítót, de nem használt.A mai reggelem rossznak ígérkezik, ilyenkor nem kellene társaságba menni mert egy kőbunkó vagyok.Ilyenkor esetleg Mia és Olly tud kezelni.Még Rosie is kiakad tőlem.Na de muszáj munkába mennem és megpróbálom modorálni magam.
    Elkészültem és elindultam a stúdió felé.Már egyre több feladatot kapok.Ennek örülök.A legjobb ebben a munkába az, hogy minden napra meg van, hogy mit kell csinálni, és ha hamarabb megcsinálod, hamarabb hazamehetsz.Szóval, ha ma megcsinálom még a holnapi munkát, akkor csak bejövök, bejelentkezem és mehetek is haza.
    De ma csoda, ha a mai melómat megcsinálom.
    Mikor beértem a stúdióba,mindenkit olyan vidámnak, boldognak és élettel telinek láttam, hogy ez elszomorított. Nicole rögtön nyomta a kezembe a beosztást és a teendőimet úgyhogy állhatok neki dolgozni.A fiúkat ma még nem láttam, tehát egyenlőre Harrynek nem tudom odaadni a lapocskát.

    Mióta bent vagyok csak nyomom a melót.De végre elérkezett ez is.Az ebédszünet.Elmentem és vettem egy tortillát.Nem ettem meg helyben, hanem visszavittem az irodába.Leültem és elkezdtem enni.Miután gyorsan betömtem magamba az egyiket, csörgött a telefonom.Hezitáltam, hogy vegyem fel a telefont, vagy egyem meg a másik tortillát.Mia volt az, láttam a kijelzőn.Nem igazán volt most hangulatom senkihez.Csak el akartam végezni a munkámat, majd hazamenni, aludni és majd holnap beszélni.
    De nem így alakult.Közel sem.
    Végül felvettem a telefont.Valamiért furcsa volt a hangja de nem tudom miért.
    El kellett mesélnem neki az egész tegnap estét.Mondtam, neki, hogy kivel találkoztam és mit dolgozik.Mia el volt ájulva, mert képekről ismeri.
    Azért ne legyen elájulva, mert a személyisége egy kissé nem passzol hozzám.Annyit mondanék róla, hogy beképzelt, de még nem reménytelen.Komolyan, a randin annyit beszélt a sikereiről, a testéről és magáról, hogy tényleg azt fontolgattam, hogy lelépek.De nem tettem.
    Ezt nem mondtam, Miának sem, mert akkor elkezdené osztani az észt.Nekem meg ahhoz nincs kedvem.
    Még a randin kívül beszélgettünk sok mindenről, vagyis csak Mia én pedig néha-néha benyögtem egy "aha"-t.Telefonálás közben nagyon zavart, hogy egy személy bejött, leült a székre és hallgatta a beszélgetésünket.Ez a személy Harry volt.Nagyon zavart, nem csak az, hogy ott ült, hanem az is, hogy mikor legszívesebben megfojtottam volna puszta tekintetemmel Ő csak, angyalian mosolygott mintha nem tehetne semmiről.Pedig pontosan tudta mi a gondom.
    Nem tudom, hogy csinálja de olyan hamar kivált belőlem különböző érzéseket, hogy az már ijesztő.
    Így már nem is volt kedvem, telefonálni ezért próbáltam letenni.
    -Figyelj Mia most mennem kell.Szia.-mondtam.
    -Várj még van egy hatalmas hírem.-mondta.
    -Mondjad már, majd' meghalok a kíváncsiságtól.-mondtam lelkesen, mert már teljesen kíváncsi voltam.
    -Khm....Na kinek van 2 jegye Coldplay koncertjére?!-mondta majd egyszerre sikítottunk bele a telefonba.
    Tudni kell rólunk, hogy hatalmas Coldplay fanok vagyunk.Mikor meghallottam, rögtön felugrottam a székből, és majdnem felborítottam az asztalt.Szegény Harry nagyon megijedt.
    -Majd este gyere át és megbeszélünk mindent.Sziaaa.-mondtam még mindig magas hangon.
    Miután letettem a telefont, visszaültem a székbe, egy hatalmas vigyorral az arcomon.Elkezdtem enni a második tortillámat.
    Nem figyeltem Harryre, kíváncsi voltam mit fog lépni.Szemem sarkából figyeltem s azt láttam, hogy feláll és elindul felém.Mikor az asztal elé ért, megállt majd jelentőségteljesen köhintett.Lassan, tényleg lassan felnéztem.Fürkésző pillantásokkal ajándékoztuk meg egymást.Hosszú pillanatokig néztük egymást, és én teljesen belefeledkeztem, mélyzöld szemeibe.Gyönyörűen csillogtak.Most már értem miért van oda érte minden második lány.Nem tudom, meddig nézhettem, de arra lettem figyelmes, hogy a szája mosolyra, helyesebben inkább vigyorra húzódik.
    Nem szeretem ilyenkor látni azt az elégedett mosolyt az arcán, mert olyankor úgy érzem, mintha legyőzne.
    Mindegy, gyorsan eltereltem a témát.
    -Öhm..Harry hoztam neked valamit.-mondtam a táskámban kutatva.
    -Nekem?Mit hoztál?-kérdezte érdeklődve, majd odaadtam neki a papírt.Mikor leesett neki, nagyon aranyosan mosolygott.Arcán ott voltak a kis gödröcskék, amik elképesztő aranyosak.
    Majd mikor megszólalt teljesen lesokkolódtam.
    -Felesleges az idődet rá pazarolni, nem hozzád való.-mondta unottan, majd berakta a papírt a zsebébe.
    Én egyre jobban felhúztam magam.Nem igazán fogadom el azt ha valaki beleszól a dolgaimba.Sőt inkább ellene teszek.Nem tudom miért, de ilyen vagyok és kész.
    -Mégis miből gondolod?Lehet, hogy Ő lesz a férjem.-mondtam idegesen, majd kinevetett.Na tessék, még kinevet.
    -Ugyan!Ne röhögtesd már ki magad.-mondta és itt már teljesen felment bennem a pumpa.Megfogtam Harryt és szó szerint kitoltam Harryt az irodából.
    -Maya!Most nagyon gyerekesen viselkedsz.-mondta Harry már az ajtóban, mivel sikerült kitolnom.
    -Nem Harry!Akkor lennék gyerekes ha ezt csinálnám..-mondtam majd kinyújtottam rá a nyelvem és becsaptam az ajtót.
    Visszaültem és megettem a másik tortillámat.Majd idegesen de nekiültem a munkának.Próbáltam koncentrálni, és hamar végezni.Már amennyire lehetett.

    *

    Mikor hazaértem, fura mód éhes lettem ismét.Rendeltem egy pizzát amit mostanában egyre gyakrabban teszek.Komolyan elfogok hízni.Na de megelőzzük a szörnyűséget, ezért elmegyek amint lesz szabadidőm (és kedvem), úszni.Elvégre van bérletem.
    Felhívtam Miát, hogy jöjjön át.
    Mikor ideért, nem szóltam neki a délutáni kis idegrohamomról, nem kell neki mindenről tudni.Nem mintha nem bíznék benne, csak nem tartom fontosnak ezeket a dolgokat.
    Elő szülinapi ajándékként megkapom az Coldplay koncertjegyet.Minden gondom elszállt.Igaz a jegyet még nem kaptuk meg de már megvan.Ezt egy Coldplay képpel posztolnom kell twitterre.

    @MiaMarlon Legjobb barát megajándékozott egy Coldplay koncert jeggyel.Sokkal jövök neked ;)
    Miután felraktam, jöttek a kedvencnek jelölések és a hozzászólások.Egy olyan is jött amire nem is számítottam.Harrytől jött: Akkor az volt az a nagy visítás?!Majdnem leestem a székről. .D
    Erre inkább nem válaszolok semmit.Még midig haragudtam Harryre...egy kicsit.Inkább csak kedvencnek jelölöm.Nem nekem kell bocsánatot kérnem...Ha akar valamit szól.

    Sziasztok!Igaz kicsit megkésve, de mindenkinek  utólag is Boldog Karácsonyt!Sajnálom, hogy ilyen későn hoztam ezt a részt.Nem akarok kifogásokat gyártani és nem is fogok.Komizzatok, szavazzatok, iratkozzatok fel ahogy érzitek. :)
    Puszi mindenkinek :)

    2012. december 20., csütörtök

    9.rész

    9.rész

    Szóval mikor megláttam az ismeretlen számot azt hittem Dan az.Dan az unokatesóm, aki most utazgat a világ különböző pontjain.Irigylem emiatt.Mikor van ideje, és nem olyan nagy az időeltolódás, akkor felhív elmeséli, hogy hol van és mit csinál.Nagyon szeretem, mert korához képest nagyon bölcs, neki akármit elmondhatok, mert nem néz rám megvetően, hanem segít.Például elmondtam neki a Harrys ügyet is, még régen és segített.Tegnap reggel felhívtam, de nála hajnali 2 óra volt.Azt mondta, hogy holnap délután felhív és beszélünk.
    Most rá számítottam, de nem Dan volt.Mikor bemutatkozott elmentem a szoba másik végébe, hogy Harry egy szót se halljon.Nem rá tartozik.
    -Igen tessék?-szóltam bele a telefonba.
    -Szia Maya.Itt Martin.
    -Martin megmondtam, hogy hagyj békén.-szóltam dühösen a telefonba.Hátrafordultam és láttam, hogy Harry nincs a helyén.Azt hittem, hogy kiment.Nem foglalkoztam vele.
    -De, figyelj szeretném ha újrakezdenénk.Megváltozom.-mondta könyörgő hangon.
    Bevallom, mikor hallottam azt a könyörgő hangot megenyhültem.Én az a fajta ember vagyok, aki nem szereti sőt nem bírja hallani az emberek könyörgését.Inkább megteszem amit akarnak, még ha magamnak csinálok vele bajt akkor is.
    -Martin kérlek, hagy ne kelljen ezt tennem.-fogtam már én is könyörgőre a dolgot.
    -Megváltozom ígérem.-mondta elfúló hangon.
    Nem szóltam semmit csak néztem a falat.Majd rövid hatásszünet után megadóan sóhajtottam.Már majdnem megtett volna amire kért, mikor olyan dolog történt amire az életemben nem számítottam.
    Egy kéz kivette a telefont a kezemből, és annyit mondott Martinnak:
    -Már nem akar tőled semmit értsd meg.-mondta majd kinyomta.
    A pillanatnyi sokkból visszatérve megfordultam, és láttam, hogy Harry volt az aki, "megmentett", mielőtt még egy nagy hibát követtem volna el.Csak néztem a szemét és próbáltam olvasni belőle.Ő nem csinált semmit csak állta a tekintetem.Mikor már kezdett cikivé válni a helyzet megszólaltam:
    -Az egészet hallottad?-kérdeztem félve.
    -Igen, és kötelességemnek éreztem, hogy közbelépjek.Mielőtt még hibát követsz el.-mondta mosolyogva, és őszintének tűnt.
    -Köszönöm.-mondtam majd leültem.Alig egy perc múlva Harrynek csörgött a telefonja.Felvette majd beszélt.Nem igazán figyeltem rá, mert közben jött egy sms-em. Frankie-től jött.

    Szia! :) Remélem ma betudjuk pótolni amit tegnap kihagytunk!Ráérsz 2 körül?Ha igen a boltnál találkozunk! xx :)

    Mikor megláttam az üzenetet egyből mosolyogni kezdtem.Válaszoltam az üzenetére:
    Szia! :)Ott leszek ne aggódj, ott találkozunk! xx

    Észrevehetetlenül is, de egy hatalmas mosolyra húzódott a szám.Közben Harry letette a telefont és leült mellém.Én még mindig vigyorogtam.
    -Mi történt?-kérdeztem és próbáltam egy kis komolyságot magamra erőltetni.
    -Majd máskor, csak Taylor áá hagyjuk.-mondta.
    -Oké.De ha gondolod szívesen meghallgatlak.-mondtam majd kedvesen mosolyogtam.Úgy éreztem, hogy ennyivel tartozom neki, mivel megmentett attól hogy egy szörnyű hibát kövessek el.
    -Nincs kedved velem meginni valamit?-kérdezte.
    -Bocs most nem.Mással van programom.-mondtam zavartan.
    -Ó igen?És azt elárulod hogy kivel?
    -Nem ismered.
    -Attól még neve van.Ugye?-kérdezte vigyorogva.
    -Frankie-nek hívják.És ma elhívott kávézni.Egyéb kérdés?-kérdeztem.
    -Akad.-mondta vigyorogva.
    -Ha gondolod felírom egy papírra, megkérdezem és odaadom.-mondtam szarkasztikusan, mire ő halálosan komolyan, vette a papírt tollat és elkezdett írni jó pár dolgot.Mikor ideadta a papírt, megnéztem és tényleg kérdések voltak odaírva.Megfogadtam magamban, hogy megkérdezem ezeket és odaadom Harrynek.Kíváncsi leszek mit szól?!

    *Harry szemszöge*
    Miután Maya elment a kis találkájára én ott maradtam és gondolkoztam.Nagyon mélyen elgondolkoztam.A legfőbb kérdés az volt, hogy mit akarok Mayától?!Valamit biztos.Csak pontosan azt nem tudom, hogy mit.Talán egy kis beszélgetést?....Áhh kizárt.Talán csak testiséget?...Nem, bár kitudja.Nekem úgy egészben, úgy teljes egészében KELL ez a lány.
    Már nem érzem annyira azt, hogy nekem mindenáron "bosszút" kell állnom azért a két évvel ezelőtti mondatért.De bennem az a jó pár mondat nagy sebet ejtett.Annyi goromba dolgokat vágott a fejemhez, hogy csoda, hogy nem utáltam meg.Nem tudom megmagyarázni, hogy miért csinálom azt amit csinálok.De azt érzem, hogy muszáj ha csak egy pillanatra is hallanom a hangját, vagy látnom a mosolyát, mert jobb kedvem lesz tőle.Mi van velem? Föld hívja Harryt, neked ott van Taylor.Mayának meg bizonyára az a Frankie.De én nem akarom, hogy mással legyen.Nem akarom, hogy ezt érezzem és megpróbálok, mindent elkövetni, hogy ne érezzem ezt.Azonban azt is megpróbálom elkövetni, hogy belőle előhozzam azt a szenvedélyt amit akkor csak előttem megmutatott.Csak még a kivitelezését nem tudom, hogyan fogom megcsinálni.Mert nem az akinek mutatja magát, sokkal szolidabb.Ha jellemeznem kellene olyan mint egy cica testbe zárt vadmacska.Az amit akkor láttam, mintha teljesen másik személyiség lenne.Levetkőzte  a gátlásait, sőt szó szerint levetkőzött...mindent.
    Ez a kis beszélgetés magammal(!) olyan volt mintha egy másik dimenzióban lettem volna.Nem tudom mennyit lehettem itt, de sokat.Már besötétedett.Mondjuk ilyenkor amúgy is hamarabb sötétedik, de mégis.A többiek már hazamentek, s már csak én maradtam.Végül én is elindultam hazafelé.Egész úton azon gondolkodtam, hogy mit, hogyan fogok csinálni.Azt akarom, hogy a végén Ő kérjen engem.Mert tudom, hogy mélyen Ő is ezt érzi csak elő kell belőle hoznom.


    Remélem mindenkinek elnyerte ez a rész!Tudom, hogy későn hoztam.Sajnálom.Megpróbálom hamarabb hozni a következőt. :) Komizzatok, tetszikeljetek.
    Mindenkinek nagyon nagyon sok boldog Karácsonyt és sikerekben gazdag Új Évet kívánok! :):)
    <3

    2012. december 14., péntek

    8.rész

    8.rész

    Mikor beléptem a boltba megláttam Őt.Martint, a volt barátomat.Egy hónapja szakítottunk, vagyis szakítottam vele mert már nem bírtam.Úgy éreztem megfojt, mindenről mindig tudnia kellet, hogy kivel voltam, hol voltam, mit csináltam.Soha életemben nem hoztam olyan határozott döntést mint akkor.Anno mikor megmondtam, hogy vége Ő úgy értelmezte, hogy tartunk egy kis szünetet.2-3 naponta hívogatott.Azonban már egy hete nem hívott ezt jó jelnek vettem.
    Még nem vett észre, hál'istennek, nyertem egy kis időt.
    Megpillantottam egy srácot a zöldségeknél.Aki nem mellesleg eléggé jól nézett ki.

    Leguggoltam (mint egy rendes hülye) és oda somfordáltam a zöldségekhez.Közben a srác észrevett.Lepisszegtem, hogy guggoljon le mellém.Furcsamód megtette.Leguggolt és kérdőn nézett rám.
    -Szia..Ö tudom, hogy ez most furán fog hangzani, de ígérem kárpótollak érte.Eljátszanád 10 perc erejéig, hogy a barátom vagy?
    -Tessék?-kérdezte nevetve.
    -Ígérem kárpótollak, csak most szorult helyzetben vagyok.-mondtam és elővettem a legszebbik mosolyom hátha ettől megenyhül.
    -Jó oké.Mi a terved?-kérdezte miután kis hezitálás után belement.
    -Örök hála.Maya vagyok.A terv az, hogy 3 hete vagyunk együtt, egy moziban ismertük meg egymást.Nagyjából ennyi.-ismertettem a tervet.
    -Oké, én Frank vagyok.De szólíts Frankie-nek.-mondta, bólintottam mire megfogtam a kezét és felhúztam.
    Elindultunk, a boltban vásárolni kéz a kézben majd az következett amire számoltam.Martin, meglátott minket és odajött.Egyre jobban szorítottam Frankie kezét, aki nem értette mi történik.Mikor odalépett hozzánk, először engem vett szemügyre.
    -Ó szia Maya, hát milyen furcsa, hogy itt találkozunk.Mi újság veled édes?-kérdezte mire én felvettem a pókerarcot és Frankie vállához simultam.
    -Szia Martin,hát velünk-utaltam Frankre és magamra.-semmi különös nincs.Te hogy vagy?-kérdeztem majd láttam, ahogy felmér mindkettőnket majd rosszallóan néz rám.
    -Veletek?Úgy érted, hogy ti..?-mondta mire mindketten bólogattunk.Ekkor Frankie átvette az irányítást, és bemutatkozott Martinnak.Martin kelletlenül, de elfogadta a kezét.
    -Hogy van az, hogy neked barátod van?Úgy volt, hogy szünetet tartunk!!-mondta ismét Martin.
    -Nem Martin tévedsz!Én már egy hónapja kimondtam, hogy már nem akarok tőled semmit!De te nem bírtad felfogni.Értsd meg, hogy már nem akarok tőled semmit.-fakadtam ki.Martin állt mint egy darab fa és fürkészett minket.
    Tudom, hogy nem voltam valami kedves, de már teljesen kikészültem tőle.Kifizettem, a dolgokat és kint megálltunk az ajtó előtt.
    -Figyelj Frankie köszönöm szépen a segítséget, mivel hálálhatnám meg?-kérdeztem mosolyogva.
    -Hát kíváncsi lennék erre a kis sztorira egy forró csoki mellett.Mit szólsz?-kérdezte, de látta rajtam, hogy most semmi kedvem senkihez és semmihez ezért módosított.
    -Vagy a másik variáció az, hogy számot cserélünk és holnap felhívlak, egyeztetünk egy időpontot aztán megbeszéljük mi legyen.-mondta Frankie édes mosolyával.
    -Oké, akkor az utóbbi mellett döntenék.-mondtam majd számot cseréltünk és elindultam hazafelé.Mikor hazaértem, megettem a kaját igaz későre járt, de még ettem.Aztán lefürödtem,átvettem a pizsimet és elaludtam.Szépeket álmodtam.

                                                                                  *

    Reggel mikor felkeltem azt sem tudtam hol vagyok.Ó és még csak kedd van.Mi lesz még péntekig.Ismét megcsináltam a napi rutint:hajamat egy csuriba fogtam,fogat mostam,megreggeliztem és felöltöztem.Felvettem egy farmert, fehér felsőt, rózsaszín blézert egy balerina cipőt és egy sálat.A táskámba belepakoltam a telefonomat, pénztárcát és a szükséges dolgokat. 

    Sietnem kellett mert még Harry cappucinóját meg kell vennem, és köztudott,hogy reggel tömegek képesek nem kevés időt várni egy kis serkentő italért.Most nekem is ezt kellett tennem.Tehát siettem és mikor beértem az üzletbe nagyon sok ember állt előttem.
    20 perc múlva mikor sorra kerültem, rohantam a stúdióba, hogy időben odaérjek.Mentem mindenen és mindenkin keresztül.Pont időben odaértem.Bementem és a srácok már ott voltak.
    -Jó reggelt srácok!Harry itt az italod!-mondtam majd átnyújtottam az kávét.Mikor nyúlt a pohárért odafogta a kezemet is és nem engedte el.Hideg ujjaim, megmelegedtek keze alatt.Egy pillanatra simogatott az érintése és úgy éreztem magam, mintha egy másik világban lennék, ahol nincsenek gondok.De rögtön visszatértem a valóságba mikor szemben találtam magam Harry vigyorával.Gyorsan elrántottam a kezemet és mentem ki.De mielőtt még kimentem volna visszafordultam és azt mondtam:
    -Srácok, ha valamire szükségetek van csak szóljatok bátran.-mondtam mosolyogva.
    Kimentem és segítettem Nicolenak.Egy újságba kellett kiválogatni a képeket a fiúkról, majd elküldeni.Rám bízta a választást.Volt nálam 24 darab kép.Külön-külön a srácokról 4-4 darab, és mindannyiukról is 4 darab.
    Viszonylag hamar végeztem, mert elsőre tudtam, hogy kinek melyik a  legjobb képe.Harryt hagytam utoljára, nála vaciláltam, mert volt két nagyon jó kép.
    Olyan mélyen elmerültem, a képek válogatásában, hogy semmit sem hallottam.Egyszer csak azt vettem észre, hogy egy mély hang megszólal közvetlen a hátamnál.Úgy megijedtem, elejtettem a papírokat.Mikor hátrafordultam, hevesen dobogó szívvel Harry csak röhögött rajtam.Én pedig megajándékoztam dühös pillantásaimmal.
    -Csak nem megijedtél?Biztos annyira elmerültél ezekben a szexi képekben, hogy azt sem tudtad milyen rendezvényen vagy!-mutatott a képeire majd röhögött.
    -Mondd csak, Harry beférsz még az ajtón az egódtól?-kérdeztem egyhangúan.
    -De nem cáfoltál meg!!-vigyorgott utalva az előző mondatára.
    -Harry erre nincs időm.Még ki kell választanom a képeiteket.-mondtam nyomatékosan.
    -Mi lenne ha segítenék?Tényleg, őszintén.-mondta komolyan.
    Kis hatásszünet után bólintottam.Elmondtam, hogy melyiket gondoltam és Ő is elmondta a véleményét őszintén.Jól eltelt az idő.Meglepően jól.Mikor kész lettünk a válogatással hirtelen csönd ült közénk.Mintha éreztük volna, hogy történni fog valami.Egyszer csak megcsörrent a telefonom.Nem ismertem a számot, gondoltam Dan az de nem Ő volt.Mikor felvettem a telefont, Harry fürkészve kereste a tekintetemet, de én elmentem a szoba legtávolabbi pontjába...



    Sziasztok!Először is sajnálom , hogy nem tudtam hamarabb hozni ezt a részt.Remlem nem okoztam csalódást.Kíváncsi lennék a véleményetekre.Mégpedig az a kérdés, hogy mit gondoltok az új desgingről és az új szereplőről Frankieről.Írjátok le őszintén, kiváncsi lennék, hogy szerintetek , hogy fog folytatódni a történet! :)
    Jók legyetek! xxx

    2012. december 9., vasárnap

    7.rész

    7.rész


    Szóval mikor benyitottam megláttam az öt srácot akik ültek és beszélgettek.Mikor benyitottam az öt szempár ránk szegeződött.Én még mindig ott álltam és nem hittem el, hogy ez történik.Pont RÁ néztem és láttam azt az elégedett vigyorát.Gyorsan megráztam a fejemet és visszatért a lélekjelenlétem.Odaléptem hozzájuk és kezet nyújtottam majd ismét bemutatkoztam:(Nem tudtam, hogy tegnapról még emlékeznek-e rám)
    -Szia, Maya Carson vagyok.-mutatkoztam be egyesével, de amikor Harryhez értem hirtelen nem tudtam mit tegyek.2 másodperc alatt arra gondoltam,hogy ugyanazt teszem mint a többi négy sráccal.
    -Szia, Maya Carson vagyok.-mondtam majd kezet nyújtottam Harrynek.Az ő arca olyan volt, hogy "Ó igazán?Játsszuk el, hogy nem ismerjük egymást ?!Benne vagyok."ettől kicsit furán éreztem magam.
    Miután bemutatkoztunk,együtt megbeszéltük a dolgokat.Mármint azt, hogy telefonon mindig elérhető legyek és ha van valami kívánságuk azzal most már engem zargassanak és ne Nicole-t.Szegény nem viseli jól a terhességet.Az első napom a telefonszám cserékből,  és megfigyelésekből állt.Délután kettőig kellett csak bent maradnom.Mikor elköszöntem mindenkitől beszálltam a liftbe.Épp záródott az ajtó amikor hát...mégsem záródott be hanem kinyílt.Ekkor láttam meg, hogy a probléma okozója Harry.Kérdőn néztem rá mire beszállt a liftbe és annyit mondott:
    -Földszint?-kérdezte én pedig zavartan néztem rá majd bólintottam.Csendben álltunk egymás mellett,de tapintani lehetett a feszültséget. Egyszer csak jelzett a telefonom.SMS-em jött.Megkönnyebbülten nyúltam a táskámba és néztem meg az sms-t.Miától jött.

     Szia!Felkeltünk és már meg ettünk mindent.Légyszi hozz kaját és kávét.Köszii :* Nálad vagyunk még, majd beszélünk...Ja és imáduuuunk! <3 M.&O.

    Sóhajtottam egyet majd írtam választ.

    Viszek kaját és kávét  nektek, de tartoztok.Az ágyam is odaadtam nektek, a szép nagy ágyam...Ja és még szép, hogy imádtok. :D (Remélem összepakoltatok. :D )

    Mikor elküldtem az üzenetet hátradőltem.Azt hittem a lift oldalának dőlök, de Harry mellkasának támaszkodtam.Felnéztem és akkor vettem észre, hogy Harry ott áll a hátamnál.Éreztem a mellkasának lüktetését.Éreztem ahogy fújja ki a levegőjét.Éreztem férfias illatát amit mélyen beszippantottam.Annyira zavarba jöttem, hogy teljesen elvörösödtem.Amit Ő láthatóan élvezett.A szerencsém az volt, hogy pont megállt a lift.De nem a földszinten hanem a második emeleten.Rögtön kiszálltam és a lépcsőn mentem.De én olyan vagyok minta kung-fu panda.Idézem:"Örök ellenségem..... A LÉPCSŐ."
    Mire leértem a tüdőmet kiköptem.Lihegve indultam ki az ajtón és indultam a legközelebbi pékség felé.Vagyis indultam volna ha valaki nem akadályoz meg benne.Az a valaki Harry volt.Csak néztem rá hogy mit akar, de végül megszólalt.
    -Maya,elvihetlek?-kérdezte magabiztosan.
    -Kösz de most nem.Mennem kell.-mondtam zavartan és kerültem volna ki de Ő nem tágított.
    -Harry légyszíves engedj el.Mennem kell.-kértem ismét.
    -Elkísérlek.Nehogy valami baj érjen út közben.-tetette az ártatlant.
    -Harry mit szeretnél?-vontam kérdőre.
    -Csak beszélgetni.Már azt sem lehet?-kérdeztem majd a derekamhoz nyúlt és finoman megtolt, jelezvén, hogy induljunk.Az érintésére megtáltosodtam
    Elindultam majd ránéztem Harryre.Ő pedig vette a célzást.
    -Szóval, hogy vagy mostanában?-kérdezte Harry mire én megálltam.
    -Harry, nehogy azt mondd,hogy erről akarsz beszélgetni.-kezdtem bele.
    -Miért te miről szeretnél beszélgetni??-kérdezte majd kezével megfogta a derekamat és közelebb húzott magához.Reszketés járt át, védelmet nyújtó kezeitől.Ugyanazt éreztem amit még akkor.De mi történik velem?Lenéztem a kezére, majd az arcára ami végig engem pásztázott.Ő is érezte.
    -Most?Veled?Semmiről!Kérlek hagyj!Csak ha kell valami akkor telefonálj.-mondtam majd a lehető leggyorsabban  elmentem.Hátra néztem és Harry még mindig ott állt és engem figyelt.Mosolygott olyan elégedetten,mintha pont erre a reakcióra számított.Teljesen össze voltam zavarodva.Először is mikor megláttam ugyanazok az érzések öntöttek el vagyis lehet hogy még erősebb érzések.De ez lehetetlen.Megfogadtam, hogy vele soha többet.............
    Miután bevásároltam elindultam hazafelé és az a kép tárult elém, hogy a kanapén döglik Olly és mellette pedig az én pizsimben Mia.Lusta banda.
    Betömték a kaját és a kávékat úgy hogy nekem nem is hagytak ergó mehetek ismét a boltba.De már kezd sötétedni.Én pedig egyedül félek.Mielőtt még elindultam a boltba a srácokkal egy kicsit beszélgettünk.Megtudták milyen volt a reakcióm mikor megláttam a fiúkat.A legfurcsább számomra Olly viselkedése volt.Olyan kis sunyi volt.Na de mára elég a paranoiából.
    Elindultam a boltba majd kaptam egy sms-t Harrytől semmi extra nem volt benne:
    Szia Maya!Holnap tudnál nekem hozni egy cappucinót, mikor jössz a stúdióba?Előre is köszi.Ja és ha már akarsz beszélgetni akkor csak szól.Meghallgatlak H. xxx

    A válaszom:Szia Harry!Viszem ne aggódj!Ez az amit te nem tudtál...meghallgatni :/ :)
    Miután megírtam elindultam az éjjel-nappaliba azzal futottam össze akivel legkevésbé akartam és akire legkevésbé számítottam...


    Meghoztam ezt a részt is! Remélem nem okoztam csalódást. :D
    Komizzatok ha gondoljátok...sokat jelentene:)

    2012. december 7., péntek

    6.rész

    6.rész

    ...Mielőtt becsukta volna a kocsi ajtaját, még kihajolt és annyit mondott:
    -Vous manqué ma chérie.(Hiányoztál Drágaság!)-hagyta el a száját ez a mondat.Értettem a célzást.Hát felismert.Még annak idején imádtam mikor franciául beszélt, egyszerűen jól állt neki.
    Mikor kimondta a mondatot szemeim elkerekedtek Ő pedig elégedetten vigyorgott.Kacsintott egyet majd elhajtottak.Még egy kicsit álltam kint majd bementem mert már majd' megfagytam.Bementem a házba majd legyintettem mondván "Ez pusztán véletlen volt, többet úgy sem fogunk találkozni.Ő elfelejt engem én pedig megpróbálom Őt."Elő készítettem három poharat mert vártam a két spant. :D
    Fél óra késéssel egyszerre jöttek.Bejöttek levették a kabátjukat majd csodálkoztam.Úgy ki voltak öltözve mintha buliba mennének.Mián egy sötét színű nadrág volt, egy fehér atléta rajta pedig egy rózsaszínű ing, egy magassarkú és pár karkötő-nyaklánc.Olly-n egy szürke színű nadrág és egy farmering volt emellett érezhető volt a parfümje is.Aztán voltam én akin egy otthoni barna pulcsi, egy szétnyúzott farmernadrág volt, és egy benti csizma.Beljebb jöttek és elkezdtünk beszélgetni.
    -...És ti mentek valahová?-kérdeztem érdeklődve.
    -Azt hittük, hogy az "ünneplés"-kapargatták az idézőjeleket a levegőben-Az tényleg ünneplést, bulizást jelent nem ezt a kezdődő alkoholizálást.-fejtette ki véleményét Mia.
    -Miért ez nem tetszik?-kérdeztem de tudtam a választ.Azért is ők a legjobb barátaim mert ők mindig az igazat mondják akármi is a véleményük.De az is igaz, hogy ilyenkor mondhatnának mást.
    -Hát már meg ne haragudj, de ez nem ünneplés.Indulj öltözni elmegyünk valahová.-mutattak a szobám felé.
    -De én nem iszok.-szögeztem le.
    -És??Mi igen helyetted is!-mondták teljes komolysággal.
    -Alkoholista banda!-mondtam nevetve miközben a szobám felé indultam.
    Bementem és elkezdtem keresgélni a ruhák közt.Nem igazán akarok úgy kinézni mint egy tróger.Felvettem egy fekete csőnadrágot,egy fekete csipkés melltartót(ami átlátszott a vadabb hatás kedvéért) egy barnás színű inggel, és egy magassarkút.
    Kedvenc parfümömből egy leheletnyit fújtam magamra, hajam kifésültem és egy kis alapozót,szemfestéket és szájfényt is raktam magamra.Mikor kimentem Mia és Olly a 3 üveg pezsgőt megitták.Bealapoztak a bulira és úgy látszik nekem kell hazahoznom őket.
    -Megittátok a pezsgőt?-kérdeztem.
    -Hát te sokáig voltál.-nevetett Mia.
    -Hát úgy látszik te leszel ma a dada.-mondta váll veregetve Olly.
    -Nagyon úgy tűnik.Várjatok előveszem a jogsit és indulhatunk.-mondtam.
    Már a kocsiban azon veszekedtek, hogy melyik klubba menjünk.Én nem hallgattam egyikőjük re sem.Láttam egyet a belvárosban ami külsőre sem nézett ki rosszul, és szólt a zene.Bementünk és a két barátom, öntötte magába a piát én pedig ott álltam a kis üdítőimmel.Összességében nagyon jó buli volt.Nekem nagyon tetszett sokat táncoltam.Éjfél körül eszembe jutott, hogy 1.holnap nekem már kelnem kell a munkába ami az egyik stúdióban lesz.10-re kell ott lennem.Nicole azt mondta, hogy várni fog.Ja és a 2. dolog ami eszembe jutott, hogy nem egyedül jöttem meg kellene keresnem a két jó madarat.Először meg csörgettem egyiket is másikat is de csak én kis naiv hittem azt, hogy ilyen zajban meghallják.Elindultam a keresésükre.Felmentem az emeletre mert reméltem, hogy innen rájuk látok ha ott vannak.Sikerrel jártam.A tömegben megláttam egy pasival táncolni Miát.Szélsebesen indultam le hozzá.Mondtam a srácnak hogy ha akarja majd hívja fel de nekünk most mennünk kell.Egy másodpercre sem engedtem el Mia kezét aki már kissé nehézkesen ment előre.Ollyt abban a pillanatban láttam meg.Ordítottam utána de csak ment tovább és tovább.Megfogtam Miát és húztam magam után.Olly kint volt pár emberrel és beszélgettek.Megkértem Ollyt, hogy jöjjön oldalra hagy beszéljek vele.Komolyan olyan vagyok mint valami orrvadász.Be kell cserkésznem őket mert maguktól tuti nem jöjjenek.Végül Ollyt is sikerült betuszkolni a kocsiba.Úgy döntöttem, hogy már nem viszem őket haza mert akkor tuti nekem kellene ágyba dugni őket, el viszem őket a lakásomra és mivel iszonyat jófej vagyok engedem, hogy a nagy ágyamban elaludjanak én pedig  elalszom a kanapén(!).El sem hiszem, hogy ezt teszem.Na mindegy.Mind a ketten beájultak az ágyba és így én mehettem.Lemostam a sminket, gyorsan letusoltam aztán elmentem aludni.Én is hamar elaludtam.

     *Harry szemszöge*

    A fiúkkal úgy döntöttünk,hogy elmegyünk szórakozni.Az elején minden jó volt, csak a végére Louis enyhén részeg lett és nem bírta tovább.Egy kis utcába mentünk, hogy még csak véletlenül se lássanak meg.Befordultunk egy sötét, kis utcába és megláttunk egy lányt sétálni.De ekkor Louis nem bírta tovább muszáj volt megállni.Pont a lány mellett álltunk amikor Louis sikeresen telibe hányta a lány cipőjét.De a lány aki nagyon ismerős volt bár a sötétben nem láttam ki volt, nem szólt semmit, csak lehúzta a cipőjét, köszönt nekünk majd elindult.Hát azért ez mégsem hagyhattam annyiban.Szegényt lehányta és még a hideg utcán menjen el zokniban?!Utána mentem és megállítottam.Kértem, hogy hagy vigyük el de makacskodott.Mintha kicsit feszült is lenne.Megkérdeztem a nevét és ekkor ledöbbentem.Ő volt az, Maya.Elképesztő, hogy összefutottunk.Meg fogadtam, hogy megszívatom.Bár ez nem a legjobb szó, inkább megcáfolom azt amit mondott."Soha nem tudnék még egyszer egy olyannal együtt lenni mint te.Először is hiba volt".-mondta még anno.Az a mondat nagyon szíven talált és azt mondtam, hogy meg fogadtam, hogy rácáfolok.Nem fogom feladni az biztos.Most pont kapóra jött, hogy nálunk fog dolgozni.
    Mikor megismert teljesen lefagyott.Elértem a várt hatás.Hát kíváncsi vagyok mit fog szólni, mikor megtudja, hogy nekünk fog dolgozni.


    *Maya
    Csak arra keltem, hogy a telefonom ébresztője megszólalt.Elkezdtem a reggeli teendőimet csinálni ami annyiból állt, hogy megmosakszom, reggelizem, megcsinálom a hajamat és felöltözöm.

    Közben benéztem a két másnapos pupákra akik olyan édesen aludtak.Nem keltettem fel őket, majd gondolom ha felkelnek kifosztják a hűtőmet, de már megszoktam. :)
    Elérkezett ez a nap is.Az első nap az új munkahelyemen.Már izgatott vagyok.Nicole azt mondta, nem kell igazán kiöltözni, csak normálisan öltözzek fel.A munkát legalulról fogom kezdeni ami azt jelenti, hogy akikhez beosztanak azoknak én viszem a kaját, vagy egyéb dolgokat.Majd meg kell adnom neki(k) a telefonszámomat, hogyha esetleg van valami óhajuk sóhajuk akkor azt nekem teljesítenem kell.Már csak azért sem fogom feladni.Amúgy sem tehetném.Ollynak megígértem.Köztudott, hogy addig rágná a fülem míg tovább nem folytatom.
    Elindultam majd 15 perc séta után bent is voltam a stúdió épületébe.Nicole-t már messziről kiszúrtam.
    Átadott egy lapot amin volt kb. 6-7 telefonszám volt.
    Bevezetett gyorsan elmondta, hogy ma még csak kajáért/kávéért megyek el és figyelni fogom, hogy mit hogy kell.Nagyon aranyos nő.Most pedig megyünk, mert bemutatja a munkaadóimat.
    Nagyon izgultam már.De amikor megláttam, hogy kik tartózkodtak a fal mögött egyszerűen lesokkolt a látvány.


    Sajnálom, hogy nem olyan gyorsan hoztam a részt de sok dolgom volt! :)Ez a rész annyira nem lett izgalmas, de majd a többi...Megpróbálom hamar hoznia  következő részt! <3

    2012. december 3., hétfő

    5.rész

    5.rész

    Mikor már Rosie-val kellő módon kiugráltuk magunkat, elkezdtünk reggelit készíteni, mert már korgott a gyomrunk.Sült sonkát csináltunk, tükörtojással.Szépen, megterítettünk mert hiába van a lakásban egy tini és egy majdnem felnőtt mi úgy döntöttünk, hogy "éttermeset" játszunk.Miután megreggeliztünk rám hárult a mosogatás, mert a kis húgicám akit ilyenkor meg bírnék fojtani, azzal rukkolt elő, hogy neki még fel kell öltözni és blablabla.Mivel ma nagyon jó hangulatban voltam, megengedtem neki, de NEM szokhat hozzá.

    A délután többi részében elvileg néztünk valami jó kis filmet, de az a rész nekem kimaradt, mert annyira izgultam a munka miatt.Miután megnéztük a filmet Rosiet haza kellett vinnem, még addig míg nincs korom sötét.5 órakor elindultunk hazafelé gyalog ami azért gáz mert jobb esetben egy kemény fél óra gyalog. De mi bátrak vagyunk ezért nekivágtunk.Háromszor is rám jött egy miniszívroham, mert nem találtam a telefonomat.Majd mindháromszor rájöttem, hogy a bal zsebemben  volt.Rosie csak röhögött rajtam.Amint hazaértünk, anyáék rögtön kérdezősködtem, elvégre alig egy félórára lakunk egymástól és alig beszélünk telefonon minden este.Elmondtam, hogy megkaptam a munkát aminek örömére megittunk egy pohár pezsgőt.Elhúzódott nagyon az idő mert 9 órakor indultam hazafelé.Elköszöntem anyától, apától és Rosietól.Elindultam hazafelé.Az utcán koromsötét volt és még süvített a szél is.Ilyenkor nagyon félek.Nem mintha úgy alapjáraton nem félnék a sötétben, de még a süvítés is.Na ez már nekem elég ahhoz, hogy betojjak.Siettem ahogy csak tudtam.Beértem egy kis utcába.Most jobban meggondolva lehet, hogy inkább kerülőt kellett volna tennem a kivilágított utcán.Ez a kis utca közelebb volt a lakásomhoz, de annál félelmetesebb volt.Szombat este van, ilyenkor az emberek kiruccannak és kitudja ha épp egy gyilkos mászkál erre és megakarna ölni akkor senki nem tudna megmenteni.Ez kész.Már megrémítem saját magamat is ezzel a paranoiával.Csendesen,sietősen iszkoltam hazafelé a sötét utcában amikor egy kocsi kanyarodott be, ahonnan hangos zene és egy csapat kiabálása hallatszódott.Hátranéztem és egy fekete sötétített furgon közeledett felém.Elindultam mintha nem is lenne az utcában az autó.Egyszer csak azt vettem észre, hogy a kocsi lelassít mellettem és kinyílik az ajtaja.Édes Istenem csak most ne öljenek meg! -futott át az agyamon.
    Oldalra néztem és nem hittem el amit látok vagyis akiket látok de legfőképpen AKIT!Mennyi az esély rá, hogy egy ember a sötétben, egy kis utcában találkozik a One directionnal?! Hát szerintem egy az egymillióhoz.Mégis én voltam az az egy.
    Úgy láttam, hogy már nem voltak szomjasak.Vagyis annyira részegek sem de a józanságtól távol álltak.Különösen Louis.Ha úgy fogalmazok Louis volt a legközvetlenebb.Ahogy kinyílott az ajtó előttem  rögtön kiesett, rám támaszkodott és nagy örömére  megszabadult az összes gyomrában lévő dologtól.Szóval ha nem akarnék ennyire cizellált lenni azt mondanám, hogy telibe hányta a cipőmet.Ő utána ki is feküdt a bokorban.Kellett neki egy kis levegő.Én csak sajnálkozva néztem a cipőmre.Úgy döntöttem leveszem és elindultam mielőtt beszélgetnénk.A maradék 4 srác csak nézte, hogy mit csinálok.Mikor levettem cipőmet, gyorsan odanyögtem egy 'Sziasztok'-ot és márt tűztem is el.Kezemben a lehányt cipővel alig tettem meg 4-5 lépést.Egy erős kezet éreztem a vállamon ami visszarántott.Megfordultam és Ő volt az.
    -Figyelj, ne haragudj a cipő miatt!Hagy tisztíttassuk ki a cipőt.
    -Semmi baj.Nem nem kell köszi.
    -Várj még!-mondta és láttam valami furcsát a mosolyában de még nem tudtam mit.-Hagy vigyünk el.
    -Ó igazán nem kell, itt lakom 2-3 percre.-mondtam és én pedig már menekülni tudtam volna tőle, mert feltörtek újból azok az érzelmek.
    -Akkor azért.Gyere.Amúgy Harry Styles vagyok.Téged hogy hívnak?
    -Én Maya Carson vagyok.És tényleg nem kell elvinni Harry.-mondtam és nevezzetek őrültnek de úgy éreztem mintha megszorította volna a vállam mikor kimondtam a nevem.
    -Örülök a találkozásnak.Hideg van itt kint és ha jól érzem már remegsz.Gyere 1 perc alatt haza viszünk.Vagy esetleg félsz tőlünk?-kérdezte kihívóan.Ez nálam az a szó amit nem bírok.Valami kihívás függő vagyok, az a típus aki  a "csak azért is megmutatom" kategóriába tartozik.Én igen is nem félek.
    -Jó menjünk.-mondtam dacosan.Elindultam előtte, mezítláb.Hallottam kuncogását, de ami még ennél is rosszabb volt az az volt, hogy végig éreztem a tekintetét a hátamon, és olyan erősen, hogy majdnem lyukat égetett a hátamba.A fiúk köszöntek majd mind az öten beültek.A sofőr Liam volt, mellette Niall az anyósülésen.Hátul a 3 fős ülésen 4-en ültünk.Louis kidőlt az ablaknál mellette Zayn, én és végül Harry.Nem mertem a szemébe nézni.Remegett a gyomrom akárhányszor hozzám ért, de Ő ezt csak a telefonjának tudta be.Mert elvileg várt egy fontos hívást, de mindig ki-be rakta a zsebébe.Amia legfurcsább volt, hogy a combomnál akárhányszor elhúzta a kezét bizsergett a bőröm.Szinte perzselt.Én teljesen feszült voltam, ami Harryt nagyon szórakoztatta.Közben a srácok is bemutatkoztak és én is.De valamiért mintha "titkolnának" előlem valamit. WTF?! Tényleg paranoiás vagyok.Útközben Liamet navigáltam aki vezetett.Hát, bő 10 perc múlva megérkeztünk.Majd elköszöntem a fiúktól és kiszálltam.Harry oldala felől.El akartam köszönni de megragadta a karomat és a fülemhez tette száját.A szívem szaporábban vert mint egy akárkié.Nem tudom mihez hasonlítani mert majd kiugrott a helyéről.
    -Hát Maya, szerintem ez sem 2-3 perc volt.Ha nem ismernélek azt hinném félsz tőlem.-mondta majd másodpercek múlva mikor Ő már szállt a kocsiba akkor esett le, hogy mit mondott. Ha nem ismernélek...-szóval megismert.
    Megfordultam és néztem utána letaglózottan, de Ő, hogy teljesen biztos legyek benne, hogy felismert ;mielőtt becsukta volna az ajtót csak annyit mondott....

    Remélem tetszett ez a rész.Próbáltam elég izgalmasra csinálni remélem sikerült.Ha igen írjatok, ha nem akkor is.Ha eddig tetszett a blog terjesszétek az oldalt ha nem nagy kérés.
      :) xxx

    2012. december 2., vasárnap

    4.rész

    4.rész

    Az este folyamán Rosie-val nagyon sokat hülyültünk és beszélgettünk.Csak egy baj volt.Kért tőlem fiúzásos tanácsokat, de én nem igazán tudtam használható tanácsot adni neki.Mégpedig azért mert, engem a gimiben nem igazán tekintettek lánynak.Nem is barátkoztam senkivel, és ők sem velem.Inkább csúfoltak és bántottak.De nem törtem meg.Nem adtam meg nekik azt az örömöt, hogy látnak sírni.A középiskola kezdete óta olyan "falat" építettem magam köré, hogy csodálom, hogy vannak érzelmeim.Teljesen leamortizálódtak az érzelmeim.Az pedig egy másik csoda lenne, ha egyszer szerelmes lennék és ez viszonzott szerelem lenne.Nagy türelem kell hozzám, mert nem igazán bízom meg senkiben, sőt.Új embereket alig engedek közel magamhoz.Vagyis épp annyira amennyire kell.Bár ha megkapom a munkát akkor egy kicsit közvetlenebbnek kell lennem.Na de az a lényeg, hogy nem tudtam használható tanácsot adni Rosie-nak.Ha netán bátyja lennék akkor tudnám megmondani, mi kell a fiúknak.Mert a kis drágámnak tetszik egy fiú.14 éves és tetszik neki egy srác.Elképesztően cuki ahogy csillog a szeme miközben mesél róla.Majd megfalom.
    Ez a péntek este, nem úgy telt ahogy általában nálam szokott.Most otthon punnyadunk Rosieval és pizzát ettünk.Este 11 órakor elaludtunk.Egymás mellett a hatalmas ágyamon.Imádom olyaaaaan nagy ágy! De mégis jó megosztani valakivel...Még ha az a húgom akkor is!
    Reggel hamar felkeltem, mert már Ro szuszogásától nem bírtam aludni.Felkaptam a farmeromat, pulcsimat és csizmámat.Lementem a boltba mert arra gondoltam, hogy összeütök valami reggelit.
    Biztonság kedvéért, hagytam üzenetet az asztalon, hogy merre vagyok, de még vittem a telefont is.Halvány lila fogalmam sem volt, hogy mit fogok csinálni reggelire, majd rögtönzök.Lementem a boltba és vettem zöldségeket, sonkát, tojást.Egyszer csak az újságoknál megláttam az Ő képét.Elképesztően jól nézett ki, kíváncsi lennék, hogyha találkoznánk megismerne-e.Nem hiszem, hogy szívesen emlékszik vissza rám.Hülyén viselkedtem vele, de Ő sem volt a legmegértőbb.Szerintem nem lesz alkalmam már bocsánatot kérni és ezt bánom.Gondolatmenetemből a pénztáros hangja zökkentett ki.
    -Köszönjük, hogy nálunk vásárolt.További szép napot.
    -Köszönöm, viszont.-mondtam majd távoztam az üzletből.Alig tettem meg 7 métert az üzlettől csörgött a telefonom.Azt hittem Rosie lesz az, hogy merre mentem, de nem Ő volt, hanem egy ismeretlen szám felvettem.
    -Jó napot kívánok.Miss Carsonnal beszélek?-kérdezte egy középkorú női hang.
    -Jónapot.Igen én vagyok.
    -Én Nicole Hunter vagyok.A munkával kapcsolatban keresem, amire Mr. Murs ajánlotta be.A gyakornoki állás.
    -Igen igen tudom.Nos?
    -Megkapta az állást.Gratulálok.
    -Áááá köszönöm szépen.Mrs.Hunter.
    -Tegezz nyugodtan Maya.A pontos részleteket majd később mondom.Vigyázz magadra!Szia.
    -Nagyon köszönöm Nicole.Szia.-köszöntem majd letettem és visítva ugráltam.Ott abban a percben több százan néztek hülyének, de nem érdekelt.Rögtön szóltam Miának és Ollynak, hogy este jöjjenek át mert ünneplünk.Visszamentem ismét a boltba és vettem 3 üveg pezsgőt.Kifizettem és indultam haza.Hazaértem Ro még aludt, de nem érdekelt ráugrottam és felkeltettem.Mikor meghallotta mi történt, nem haragudott, hogy felkeltettem inkább velem együtt örült.
      Szerintem rekord sebességgel hoztam ezt a részt! :D Remélem tetszeni fog és komiztok, de ha nem tetszett adjatok hangot a véleményeteknek. :) xx

    2012. december 1., szombat

    3.rész

    3.rész

    Két nap eltelt azóta, hogy átadtam a papírokat és még nem hívott Olly.Kezdem elveszteni a hitemet.Ami viszont jó hír az az, hogy tegnap kihasználtam először az uszoda bérletemet.Mi több nem egyedül hanem Rosie-val a húgommal.Nagyon jól éreztük magunkat, mivel anya még azt is megengedte, hogy nálam aludjon.Csapatunk egy "bulit".Ami abból fog állni, hogy sok édességet eszünk, kifestjük egymást, nézünk mesét és még jó pár ilyen mókás dolog.

    *1 nappal korábban* Harry szemszög

    Ma reggel mindannyian bent voltunk a stúdióban mikor Nicole közölt egy hírt.Nicole a mi asszisztens félénk vagy őrangyalunk ha úgy tetszik.Ő intézi a fotózásokat és az ilyen dolgokat, figyel, hogy időben ott legyünk mindenhol, és ha úgy van még reggelit-ebédet és vacsorát is segít csinálni, ami jelen esetben annyit takar, hogy elmegy nekünk kajáért.Szóval a nagy hír az volt, hogy terhes.Mindannyian gratuláltunk neki.Aztán azt mondta, hogy  fel kell vennie egy gyakornokot akit betanít mindenre.Mindannyian helyeseltünk,majd elővett 3-4 darab papírt.
    -Mindannyian ismeritek Olly Murst.Ő küldött egy önéletrajzot, mert ismer egy nagyon jó embert akinek szüksége lenne az állásra.Nézzétek meg és ha jó akkor vegyük fel, ha nem jó akkor meghirdetem az állást.
    -Rendben.Ha Olly ajánlja akkor biztos jó.-helyeselt Louis.
    -Mi a neve?-kérdezte Niall.
    -Mmm...Maya Crystal Carson.Nézzétek meg a papírjait aztán döntsetek.-mondta majd ideadta a papírokat.Míg hozzám nem kerültek a papírok azon, gondolkoztam, hogy miért olyan nagyon ismerős ez a név.Mintha még a szívem és ismerné ezt a nevet, mert majd' ki ugrott a helyéről.Mikor megláttam a fényképét már rögtön derengett.Olyan makacs, önfejű lány nincs még egy mint Ő, még szép, hogy ismerem.Itt akar dolgozni?!Megnézném mennyit bírna, és azt is, hogy  emlékszik-e még rám...Előbújt belőlem a kisördög és arra gondoltam, hogy egy kicsit megleckéztetem.Mély nyomot hagyott bennem azzal, ahogyan elváltunk.Senki nem bánhat úgy velem ahogy Ő bánt velem, még nem tudja de meg torlom.
    Mielőtt még túlságosan gyanússá váltam volna, leraktam az asztalra a papírjait és ránéztem a többi srácra.Elsőként Liam szólalt meg:
    -Na srácok mi a véleményetek?!Szerintem, megfelelő lenne.-mondta Liam majd mi is helyeseltünk.
    -Még meg is könnyíti a választást.Nem kell tartanuk a sok rajongótól.-mondtam.
    -Így van.Megyek szólok Nicolenak aztán megyek ebédelni, jön velem valaki?.-mondta Niall.A többiek is elmentek.Niall, Liam és Loui elmentek ebédelni Zayn pedig telefonál Perrievel.Én hátsó ajtón kimentem és elmentem kocsikázni egy kicsit.Folyton Mayán pörgött az agyam.Belül veszekedett az angyali és az ördögi énem.Végül a kisördög győzött.Felhívtam Ollyt, hogy tudnánk- e beszélni sürgősen.Beleegyezett mert kíváncsi volt, tehát találkoztunk.
    -Szia Harry.-fogott kezet velem.
    -Helló haver!
    -Hát Harry nagyon kíváncsivá tettél.
    -Igaz te ajánlottad be Mayát?!
    -Igen egy nagyon jó barátom és nagyon szorgalmas.Miért?
    -Hát ismerem.Tudom, hogy milyen.
    -Mégis honnan ismered?
    -Hát 1-2 éve egy x-faktoros bulin volt egy kis ügyünk.De ez hosszú történet ha gondolod kérdezd őt.De most nem erről akarok beszélni.
    -Oké hallgatlak.
    -Arra szeretnélek kérni, hogy ne szólj neki, hogy nekünk kell majd dolgoznia.Kíváncsi vagyok megismer-e.Meg ne haragudj, hogy ilyet mondok de egy kicsit meg akarom leckéztetni.-mondtam majd Olly elkezdett nevetni.
    -Ó ha tudnád én hányszor próbáltam megleckézteti, de nekem sosem ment.Sok sikert!Ígérem nem szólok.-mondta még mindig nevetve.
    -Köszönöm.Hidd el sikerrel fogok járni.Ja és nagyon megköszönném ha nem úgy csinálnád, hogy gyanút fogjon, mert azt tudom, hogy rögtön leesne neki, hogy mi történik.Oké?!
    -Számíthatsz rám!-mondta majd felálltunk és kezet fogtunk.
    Már alig várom a napot mikor besétál és meglátom az arcát.Persze ha emlékszik még.
    Eldöntöttem, hogy azért fogom egy kicsit szívatni.Mert én ilyen vagyok.Néha néha azért gondoltam rá, hogy mi lehet vele...mert ki tudja ha akkor nem az történik ami történt lehetettünk volna nagyon jó barátok vagy akár még többek is.

    Remélem tetszett nektek ez a rész és kapok 2-3 komit.Megígértem, hogy hamar hozom és tádááám itt is van.Bízom benne, hogy nem érzitek úgy, hogy elkapkodtam, de ha mégis akkor szóljatok.  :)xxxx

    2012. november 29., csütörtök

    2.rész

    2.rész

    Áldom az eszemet.Annyira tudtam, hogy ez lesz.Reggel, a csengő csengésére keltem fel ami már az őrületbe kergetett.Felkaptam a piros puha köntösömet, a  süsüjét a fejemre csaptam, mert hát nem igazán vagyok kibékülve a reggeli énemmel és szerintem más sem.Mikor kivánszorogtam az ajtóig kinyitottam, és Olly állt előttem.
    -Jó reggelt a hercegnőnek!-hajolt meg előttem színpadiasan.-Nem úgy volt, hogy 8 órakor találkozunk az önéletrajzzal a kezedben?-vont kérdőre.
    -Miért most hány óra?-kérdeztem s a végére ásítottam egyet.Beljebb mentünk, Olly leült az asztalhoz, míg én feltettem a kávét.Míg kész nem lett leültünk beszélgetni.
    -Egyáltalán miért vagy ilyen fáradt?Nem is mentem későn?
    -Csak tudod, én ismerem magam és valahogy gondoltam, hogy ez lesz ezért megírtam az önéletrajzot, aztán este Mia folyton forgolódott és hiába nagy az ágy nem fértünk el.De reggelt 7kor kitalálta, hogy Ő megy haza.Alig aludtam valamit.-mondtam mire Olly elkezdett kuncogni.
    -Oliver, ne gúnyolódj!!-mondtam miközben a fejem az asztalt támasztotta.
    -Jól van, jól van.Te aztán tényleg nagyon kilehetsz.
    -Még jobban is.Na de komolyra fordítva a szót.Tudsz már valami konkrétumot a melóról.
    -Mégpedig? Mire gondolsz?
    -Van esélyem szerinted?Ja és melyik "nagy hírességnek" leszek a kis lóti-futija, mert hát először igaz az leszek?!-kérdeztem még mindig az asztalnak támasztott fejjel.
    -Ugy látom nagy a lelkesedés...-kuncogott.
    -Félreérted, nagyon szeretném a munkát csak még reggel van.Szóval...
    -Hát szóval nagyon jók az esélyeid mert még nem tud senki erről az állásról,megkértem egy pár embert, hogy ne hirdessék mert van egy nagyszerű emberem a feladatra..Miattad tettem.Úgyhogy remélem ha megkapod az állást nem hagysz cserben.
    -Nagyon köszönöm és ígérem senki és semmi miatt nem fogok csalódást okozni neked.-mondtam büszkén, felemelt fejjel.
    -Kis ujj eskü?-kérdezte majd bólintottam.Megtartottuk ezt a kis "rituálé" félét.Lefőtt a kávé, amit megittunk, majd Olly ment is.Vitte magával a szükséges papírjaimat és megígérte, hogy amint megtud valamit szól.A nap többi része most már unalmasan telt, mivel már dolgozni sem kellett bemenni.Bár Daniel(a főnök) azt mondta ezt a hetet még kifizeti mindenkinek aztán búcsút intünk egymásnak.Mexikói napot tartottam, és megcsináltam a kedvenc kajámat.A tortilláááááát.Egyszerűen zseniális volt.Elvileg laktatós kaja, de én biztonság kedvéért csináltam belőle ötöt.Nem tudom, de egyszerűen bírok és imádok enni.
    Bementem a hálószobámba, az én kis tortilláimmal majd a DVD pakkomból elővettem egy filmet.Pontosabban egy mesét.A kis hableányt néztem meg.Egyszerűen fantasztikus mese.Miután megnéztem, visszagondolva az előző estékre, hamar el kellene aludnom, hogy felbírjak kelni.Bevallom kicsit izgulok, remélem megkapom az állást, mert ha nem kapom meg akkor gőzerővel kell keresnem egy új munkát.

    *


    Szerencsére hamar elaludtam, mert fáradt voltam.Egészen jól aludtam.Reggel 9 órakor már fent voltam.Mivel nem tudtam mit csinálni reggeli után, felöltöztem és egy  régi tervemet valósítottam meg.Elmentem futni.Nem tudom miért, de mikor kimentem sétálni a parkba, 3-4 helyes srác is futott.Gondolom most már mindenki érti, hogy miért kaptam kedvet.Szóval felvettem egy fehér atlétát, kapucnis felsőt és egy melegítőt ja és a kényelmes edzőcipőmet.

    Elkezdtem futni, de rögtön rájöttem, hogy ez nem az én sportágam.A parkban lébecoló embereknek is feltűnt egy lány aki nagy hévvel indult neki a futásnak, s alig tett meg 5 métert már szuszogott és majd' köpi ki a tüdejét.Hát igen ez én lennék.Már a gimiben is utáltam szimplán csak futni, de ha például labda után kellett futni akkor mentem mint a golyó.Valamilyen más sport után kell néznem, mert formában kell tartanom magam.Bár ha a tévénézés és a tortilla evés sportág lenne, olimpián is indulhatnék-még nem akadt versenytársam.Lihegés közben gondolkoztam, hogy milyen sportot kellene csinálnom.Kell egy kis rendszer az életembe, már ha barátom nincsen.Mindegy.Elindultam hazafelé, mert hát nekem ez a 10 perc a szabad levegőn bőven elég volt.Sétáltam pár métert majd eszembe jutott AZ ötlet!Hát én kis koromban imádtam úszni talán most is jó lenne.Elmentem és érdeklődtem.Sikerrel jártam mert vettem egy egész éves bérletet.Tehát már nem táncolhatok vissza.Muszáj rákényszeríteni magam, mert egy lusta lusta nagyon lusta ember vagyok.Annak idején megmondta a gimis osztályfőnököm.
    Mikor hazaértem 2 liter vizet simán nagyon simán megittam.Kifáradtam, de gáz, alig 10 perc után.Tényleg formába kell hoznom magam.A nap hátralevő részében ettem ittam és tévét néztem.Átkapcsoltam az egyik zenecsatornára és nem találja ki senki mi ment, hát One Direction.Nagyon szeretem a zenéjüket, mert a gyorsakra  akár még partizni is lehet, a lassúak meg olyanok, hogy a könnyem is kicsordul és az már nagy szó, mert a környezetem szerint én nem mutatom ki az éréseimet.Na de nem ez a lényeg.Az a lényeg, hogy nagyon szeretem a zenéjüket és a hangjukat.Különösen azét aki ott mély hangján olyan édesen énekel.Annak ellenére is, hogy nagyon csúnyán összevesztünk.Összevesztünk?!Nem ez a legjobb szó.Na de erről majd máskor, mert Ő tuti már rég elfelejtett, és próbálom én is Őt....

    Hát ennyi lenne a 2. rész.Sajnálom, hogy ilyen későn hoztam, de ígérem a következő hamarabb fog érkezni és lesz benne egy kis izgalom is.Ha tetszett komizzatok vagy pipáljatok, ha nem akkor is mert lehet, hogy tudok változtatni.Jók legyetek!! <3

    2012. november 21., szerda

    1.rész

    1.rész

    Én úgy imádok aludni.Meg is látszik.Szerencsére ma nem kellett sehová sem mennem ezért fél tizenegykor keltem.Éhes voltam nagyon.Csak egy gond volt.Sajton és még pár tartalmasnak nem mondható kaján kívül semmi nem volt a  hűtőmben.Muszáj voltam elmenni a boltba.Gyorsan felöltöztem.Egyszerűen felkaptam egy melegítőt, mert hát fő a kényelem, azon kívül nem áll szándékomban találkozni senkivel, tehát miért ne.Hozzá fölkaptam a egy melltartót, pólót és egy kapucnis pulcsit.Kinéztem és reggel hideg volt.Tehát felkaptam még egy mellényt is.Gyorsan összefogtam a hajamat, és felkaptam a kapucnit a fejemre, hogy még csak véletlenül se ismerjenek fel.Sminkelni azért nem sminkeltem, mert miért.Először is a természetesség híve vagyok, másodszor nem egy buliba vagy ilyen helyre megyek tehát értelmét nem látom.
    Tehát lementem a boltba és vettem valami, ahogy anyukám mondaná "értelmes" kaját.Szerencsére nem találkoztam egy ismerőssel sem, vagyis én nem tudok róla.Miután haza mentem ettem és úgy döntöttem, hogy össze kellene pakolni  a lakást.Nem nagy mert hát van egy hálószoba, fürdőszoba, konyha egyben az ebédlővel és van egy nappali ami a leglomosabb.A nappali az olyan mint egy könyvtár, ott tartom a füzeteket könyveimet, jegyzeteimet.Szóval el kellene kezdeni a nagytakarítást. Először kezdtem a legtisztább hellyel, mert ott kell a legkevesebbet takarítani.Ez a hely a fürdő volt. Fél óra alatt végeztem.Olyan volt mint újkorában.Mentem a konyhába, ami ismételten könnyű volt.Anya azt tanította, hogy sose legyen rendetlenség a konyhádban és ez belém vésődött.Tehát itt is hamar végeztem.
    A szobám hát hogyis mondjam nem a legtisztább.A legszolidabban fogalmazok eléggé rendetlen.Elkezdtem takarítani, de inkább csak szórakoztam a régi cuccaimmal.Találtam különböző beadandó dolgozatokat és egy-kettőbe bele is olvastam.A számomra legérdekesebbek azok az önismereti dolgozatok. "Milyennek látom magam?" "Mások hogyan látnak engem?". Így visszanézve nagyon érdekes.
    Elolvastam ezeket, de nem volt szívem kidobni.Ez a baj velem.Mindent tartogatok, sosem dobok ki semmit.Mindenhez egy csomó emlék köt, jók és rosszak egyaránt.
    Mikor már mindent kipakoltam, rosszabbul nézett ki a szobám mint eddig.Szerencsére csörgött a telefon.Amelia(Mia) Shawn. 2 barátom közül az egyik hívott.Hát igen nem bővelkedem barátokban, talán mert nem bírják elviselni a természetemet.Pedig nem vagyok én rossz.Csak elsőre úgy tűnik.De mindennek a pozitív oldalát nézem( bár a legtöbb ember azt hiszi, hogy én negatív szemléletű vagyok, talán azért mert nem állok le jópofizni az emberekkel.Ha jó a kisugárzásod én jól ki fogok veled jönni,de ha érzem, hogy rossz akkor inkább szóba se állj velem.)Na de elkanyarodtam a témától.Felhívott Mia, hogy csinálunk-e közösen valamit.Mondtam, hogy jöjjön át van egy meglepim.Két utca van köztünk ami sok, de mégsem.Most például nem volt sok.10 percen belül itt volt.Mikor megtudta, hogy takarítanunk kell, csak fa arccal rám nézett és annyit mondott:
    -Jössz nekem.Nem eggyel hanem kettővel! -mormogta az orra alatt, majd elkezdett pakolni.Ő sem dobott ki semmit, csak szépen elpakoltunk.Délután egy órától csinosítgattuk a szobát majd fél négyre végeztünk.Már nagyon megéheztünk mind ketten.Egy rugóra járt az agyunk tehát pizza lesz az ebéd/uzsonna egybekötve filmnézéssel.De már ha pizzázunk akkor ki nem maradhat másik barátunk aki híres.Oliver Stanley Murs.Ismertebb nevén Olly Murs.Attól, hogy ismert Ő sem és mi sem változtunk meg.Mi hárman vagyunk a legjobb barátok.Nagyon szeretjük egymást, igaz, már nagyon régóta ismerjük egymást.Ha csak tehetjük csinálunk valami jó kis programot vagy összejövünk valahol és beszélgetünk.Sokszor segített már nekünk fiú ügyekben, és mi is neki nő ügyekben.
    Én megrendeltem a pizzát.Mia pedig csörgött Ollynak aki ráért.Ő már messzebb lakik tőlem neki kb. negyed óra volt gyalog de kocsival jött ezért 10 perc alatt simán itt volt.Míg vártuk a pizzát beszélgettünk.Szóba jött jó pár dolog.Időközben megérkezett a finom ananászos pizza.Az egyik közös tulajdonságunk, hogy nagyon szeretjük az ananászos pizzát.
    Egy kicsit frusztrált voltam amit ők is észrevettek.A barátok egymás közt általában megérzik ha valami nincs rendben.Na hát nálam pont ez történt.Látták rajtam, hogy valami nincs rendben ezért elkezdtek kérdezősködni.Nem hagytak békén míg el nem mondtam.Vettem egy nagy levegőt és kiadtam magamból:
    -Hát az van, hogy 2 hét múlva nem lesz állásom.-jelentettem ki sóhajtva
    -Tessék?Mégis, hogy?Csak nem kirúgtak?-kérdezősködtek szinte egyszerre.
    -Be kellett zárni a vendéglőt.A főnök ma reggel szólt.-mondtam szinte elérzékenyülve.
    -Veled utána mi lesz?-kérdezte aggódva Mia.
    -Nem tudom még.Majd keresek valmi melót.-válaszoltam.
    -Figyelj lehet én tudok egyet.Nem egy kellemes meló, mert sok ideg és türelem kell hozzá de jól fizet.Megérdeklődöm ha szeretnéd?-kérdezte Olly.
    -Hát persze nagyon örülnék neki.Öhmm...és milyen munka ?-kérdeztem
    -Hát valami neked való azt tudom..Hírességek asszisztensének lennél a gyakornoka.Az egyik nő Nicole keres most gyakornokot, mert nyáron fog szülni.Addig tanítja az újoncot utána pedig 3 évig biztos állása lesz.Sőt gondolom ha jól végzi a munkáját tovább is.Intézkedni kell meg rendezkedni, de senkinek sem lehet csak úgy odaszólni.Tetszik?-kérdezte vigyorogva, mert tudta hogy tetszik.
    -Nagyoon.Kérlek szépen megkérdezed nekem ezt az állást?-néztem rá kiskutya szemekkel.
    -Már szóltam.Csak egy önéletrajzot kérnek.-mondtam nagyzolva.
    -Hogy-hogy szóltál?
    -Gondoltam, hogy egy ilyen állást nem hagynál veszendőbe.
    -És mi lett volna ha mégis?-kérdezem játékosan.
    -De nincsen mégis, mert már ismerlek.Hány éve is.Ja több mint 10 éve.Kis pisis.-mondta
    -Te beszélsz, már lassan kopaszodsz drága Oliver.-röhögtem el a végét.Ő pedig "kétségbeesetten" a fejéhez kapott majd röhögött.Közben arra lettünk figyelmesek, hogy Mia már a szobámban alszik.Szerintem ma nem fog haza menni.Itt alszik velem.Elvégre hatalmas ágyam van.
    Mi még Oliverrel megbeszéltük, hogy mit írjak az önéletrajzomba amiért holnap beugrik és leadja.8 óra körül ő is hazament.Miután elment elkezdtem írni az önéletrajzomat.Ilyenkor jutnak eszembe olyan dolgok, hogy Úr Isten ki vagyok én?De végül 10 órára kész lettem és mondhatni egészen jó lett.Olyan fáradt voltam, hogy engem sem kellett altatni tehát bementem a szobámba és lekapcsoltam a villanyt.Én mivel félek a sötétben bekapcsoltam a kis égősoromat és befeküdtem a barátnőm mellé az ágyamba.Amilyen gyorsan csak lehet elaludtam és álmodoztam.


    Ez lenne az első rész.Már furdalt a lelkiismeret, hogy még mindig nem hoztam, de minden erőmet összeszedve megírtam.Íme! Szerintem nem elég jó de hát ez az első rész....Higgyétek el lesz SOKKAL jobb is! xoxo

    2012. november 16., péntek

    Prológus :)

    Sziasztok!

    Először is köszöntök mindenkit az oldalon. :)
    Másodszor szeretném leszögezni, hogy ez egy One Direction Fanfictionnek indul. :D

    A történet: Maya az egyik One Direction taggal még az x-factor idején találkozott.Hát eléggé egymásba "gabalyodtak" ha lehet így mondani... Aztán egy félre értés miatt mind ketten haragszanak a másikra.Egy ideje (kb. 2 éve) nem találkoztak már egymással, de egymás neve hallatán még mindig érdekesen viselkednek.Senki sem tudja mi történt akkor két éve, hogy miért haragszanak egymásra ezt csak ŐK ketten tudják. Azt hitték, ha haragszanak egymásra és nem találkoznak egymással megoldódik a gondjuk.De mi van akkor ha történetesen egymással fognak dolgozni huzamosabb ideig?!Meglepetés lesz egyikük számára a találkozás, de vajon kinek??Olvasd tovább a történetet, ha szeretnél tanúja lenni a folyamatos szívatásoknak, szerelmi- és vicces történeteknek...

    Szereplők:


    Maya Carson egy 21 éves lány.
    Kapcsolatai révén hozzájut egy nagyon jó munkához.Persze eleinte csak lóti-futi lesz míg be nem tanul.Ez a munka nagyon jól ugyan akkor nagyon rosszul jött neki.Azért jó mert pénzhez jut
    és tudja fizetni az albérletét ami nem egy luxusszálloda de neki tökéletesen megfelel és támogatni tudja a húgát, akivel most jött rendbe a kapcsolata. Ami miatt nem jó az az, hogy felszakított egy régi fájdalmas sebet.





    Rosie Carson egy 14 éves lány.Egy nővére van, Maya.Nem igazán voltak, jóban, de mára már mindketten dolgoznak a jó testvéri viszonyon.
    Rosie nem igazán értette, miért haragudott rá nővére annyi éven keresztül, bár a mai napig nem érti.Mindegy.Erről a témáról inkább mindketten hallatnak.Az a lényeg, hogy kibékültek és Rosie tudja, hogy bármikor számíthat nővérére.Az iskolában nem igen népszerű, de ha piszkálták Maya mindig megvédte.Ro egyébként nagy directioner és szeretne egyszer beszélgetni értelmesen a fiúkkal. :)




    Remélem tetszik a prológus.Ha tetszik írj egy rövid komit vagy akár hosszút :D annál jobb. Ha nem tetszik írd meg a véleményed. :) Xxx