17.rész
[A kijelzőn azt a nevet láttam meg, amit nem sokszor látok, de amikor meglátom rögtön ideges leszek...]
A kijelzőn, Amy neve jelent meg.Amy, a húgom barátnője.Akkor hív, hogyha van valami baj Rosieval.Eddig még csak kétszer hívott, ez a harmadik alkalom.Felvettem a telefont és beleszóltam.
-Szia Amy.Mondd mi történt?!-hadartam a telefonba.
-Szia.Ide tudnál jönni?Rosienak beszólogattak, és hát...hogy is mondjam...-mondta kis vékony hangján, majd egy ideig nem szólt a telefonba.Ideges lettem és feszült ezért rászóltam Amyre.
-Amy, mondd már.
- Jajj na, hát beszóltak neki, és Ő nem hagyta magát és most bajban van.Megint Sandrával vitatkoznak,és kezdenek belelendülni.-mondta egy levegővel Amy.
Bírom ezt a kis csajt.Mindenben támogatják egymást Rosieval.Olyanok, mint Mia és én.
-Szia Amy.Mondd mi történt?!-hadartam a telefonba.
-Szia.Ide tudnál jönni?Rosienak beszólogattak, és hát...hogy is mondjam...-mondta kis vékony hangján, majd egy ideig nem szólt a telefonba.Ideges lettem és feszült ezért rászóltam Amyre.
-Amy, mondd már.
- Jajj na, hát beszóltak neki, és Ő nem hagyta magát és most bajban van.Megint Sandrával vitatkoznak,és kezdenek belelendülni.-mondta egy levegővel Amy.
Bírom ezt a kis csajt.Mindenben támogatják egymást Rosieval.Olyanok, mint Mia és én.
-Próbáld meg leállítani.Sietek, ahogy tudok.-mondtam idegesen.
Miután leraktam a telefont gyorsan Harryhez fordultam.
-Harry kérlek vigyél el, a King Richardsba, a húgom bajban van.-mondtam, Harry bólintott, majd kérte, hogy navigáljam.Egész úton idegeskedtem,nehogy későn érjek oda, és Ro bajba kerüljön.Hary próbált nyugtatni, de én csak a táskámat markolásztam.Ahogy az iskola felé haladtunk, az eső szépen lassan elállt és a nap is ki sütött.
Még jóformán le sem állt az autó de én már szálltam volna kifelé.Majd miután ténylegesen leállt az autó, kiszálltam és szaladtam az iskolába.Már rég kicsengettek, és alig voltak már gyerekek az épületben.Vagyis azt hittem, hogy alig lesznek az iskolában, de tévedtem.Körülbelül 20-30 gyerek kint hangoskodott az udvaron.Ki akartam menni, de a belsőajtó be volt zárva.Körbe kellett mennem.Siettem ahogy tudtam.Időközben megláttam Harryt egy napszemüvegben, ahogy az ajtóhoz közeli, eldugott padhoz ült le.
Bementem és láttam, hogy az a 20-30 gyerek körbe áll valamit.Közelebb értem, és láttam, hogy Rosie és Sandra egymás haját húzza, közben pedig egymásnak kiabálnak minden féléket.
Gyorsan átfurakodtam a gyerekeken, majd próbáltam leszedni a húgomat, a szőke hajú lányról.Miután szétszedtem őket, Sandra, Rosie után ordibált, de a húgomat már próbáltam lenyugtatni,és esélyt sem adtam arra, hogy meghallja amit kiabál neki a másik lány.Mikor sikerült, kivittem és odahajoltam hozzá.Nem ordítottam vele, hanem próbáltam nyugodtan beszélni hozzá.Sőt nem is haragudtam rá, mert Ro nem olyan, hogy akárkivel összeverekedjen.Tuti nyomós oka volt.Kivezettem az ajtón, majd leültünk az egyik padra.Harryt nem láttam a padon, gondoltam dolga volt, és elment.Miután leültünk próbáltam kicsit rendbe szedni, világosbarna-vöröses színű haját, amit a másik lány kissé megtépázott;bár a húgit sem kell félteni, adott ő is bőven.
Miután rendbe szedtem őt, elkezdtem a beszédet.:
-Miért tépkedtétek egymást?-kérdeztem Rosiet, aki csak meghúzta a vállát.Nem mondott semmit.
-Na, légy szíves válaszolj.Megpróbálok segíteni.Oké?-szóltam, majd sóhajtott egyet.
-De úgy sem értenéd!-szólt és láttam rajta, hogy el fátyolosodik a szeme.
-Mondd el mi történt, ígérem egy rossz szót sem szólok.-mondtam majd a szívemre raktam a kezem esküként.
-Az úgy volt, hogy Amyvel leültünk az ebédlőben és néztük az újságot.Benne volt a One Direction, és róluk beszélgettünk.Utána odajött Sandra és beszólogatott, hogy ők milyen idióták, tehetségtelenek, és sohasem fogunk találkozni velük, és még mondott rájuk sok dolgot, amit nem hagytam.Úgy éreztem, hogy nem lennék igazi directioner ha nem védeném meg őket, ezért mondtam, hogy szálljon le róluk is meg rólam,mert közben engem is sértegetett, de ő nem hagyott békén, aztán megcsapott és innentől meg láttad te is, és nem bántam meg.Mindent ugyanúgy csináltam volna ismét.-mondta, majd az utolsó mondaton nevettem.
-Büszke vagyok rád.-mondtam nevetve majd megöleltem.Elkezdett Ő is nevetni.Igazából, megértettem, hogy miért kapta fel a vizet, a One Direction miatt, körülbelül én is így szeretem a Coldplay-t, szóval büszke voltam rá.
-Na látod, ezt szeretem mikor mosolyogsz,és ne aggódj nem hagyom, hogy rád kenjék a balhét.-szóltam és puszit nyomtam az arcára.A hátunk mögül köhintést hallottunk.Hirtelen megfordultunk, és megláttuk Harryt.
Rögtön Rosiera néztem, aki alig hitt a szemének.
Sziasztok!Előálltam az új résszel.Tudom, hogy rövid lett, amit sajnálok, viszont az izgalmasabb részeket a következőre tervezem.Remélem nem haragszotok, és nem pártoltok el tőlem.Komizzatok, hogy megtudjam mind változtassak vagy ne változtassak. ;)
Még jóformán le sem állt az autó de én már szálltam volna kifelé.Majd miután ténylegesen leállt az autó, kiszálltam és szaladtam az iskolába.Már rég kicsengettek, és alig voltak már gyerekek az épületben.Vagyis azt hittem, hogy alig lesznek az iskolában, de tévedtem.Körülbelül 20-30 gyerek kint hangoskodott az udvaron.Ki akartam menni, de a belsőajtó be volt zárva.Körbe kellett mennem.Siettem ahogy tudtam.Időközben megláttam Harryt egy napszemüvegben, ahogy az ajtóhoz közeli, eldugott padhoz ült le.
Bementem és láttam, hogy az a 20-30 gyerek körbe áll valamit.Közelebb értem, és láttam, hogy Rosie és Sandra egymás haját húzza, közben pedig egymásnak kiabálnak minden féléket.
Gyorsan átfurakodtam a gyerekeken, majd próbáltam leszedni a húgomat, a szőke hajú lányról.Miután szétszedtem őket, Sandra, Rosie után ordibált, de a húgomat már próbáltam lenyugtatni,és esélyt sem adtam arra, hogy meghallja amit kiabál neki a másik lány.Mikor sikerült, kivittem és odahajoltam hozzá.Nem ordítottam vele, hanem próbáltam nyugodtan beszélni hozzá.Sőt nem is haragudtam rá, mert Ro nem olyan, hogy akárkivel összeverekedjen.Tuti nyomós oka volt.Kivezettem az ajtón, majd leültünk az egyik padra.Harryt nem láttam a padon, gondoltam dolga volt, és elment.Miután leültünk próbáltam kicsit rendbe szedni, világosbarna-vöröses színű haját, amit a másik lány kissé megtépázott;bár a húgit sem kell félteni, adott ő is bőven.
Miután rendbe szedtem őt, elkezdtem a beszédet.:
-Miért tépkedtétek egymást?-kérdeztem Rosiet, aki csak meghúzta a vállát.Nem mondott semmit.
-Na, légy szíves válaszolj.Megpróbálok segíteni.Oké?-szóltam, majd sóhajtott egyet.
-De úgy sem értenéd!-szólt és láttam rajta, hogy el fátyolosodik a szeme.
-Mondd el mi történt, ígérem egy rossz szót sem szólok.-mondtam majd a szívemre raktam a kezem esküként.
-Az úgy volt, hogy Amyvel leültünk az ebédlőben és néztük az újságot.Benne volt a One Direction, és róluk beszélgettünk.Utána odajött Sandra és beszólogatott, hogy ők milyen idióták, tehetségtelenek, és sohasem fogunk találkozni velük, és még mondott rájuk sok dolgot, amit nem hagytam.Úgy éreztem, hogy nem lennék igazi directioner ha nem védeném meg őket, ezért mondtam, hogy szálljon le róluk is meg rólam,mert közben engem is sértegetett, de ő nem hagyott békén, aztán megcsapott és innentől meg láttad te is, és nem bántam meg.Mindent ugyanúgy csináltam volna ismét.-mondta, majd az utolsó mondaton nevettem.
-Büszke vagyok rád.-mondtam nevetve majd megöleltem.Elkezdett Ő is nevetni.Igazából, megértettem, hogy miért kapta fel a vizet, a One Direction miatt, körülbelül én is így szeretem a Coldplay-t, szóval büszke voltam rá.
-Na látod, ezt szeretem mikor mosolyogsz,és ne aggódj nem hagyom, hogy rád kenjék a balhét.-szóltam és puszit nyomtam az arcára.A hátunk mögül köhintést hallottunk.Hirtelen megfordultunk, és megláttuk Harryt.
Rögtön Rosiera néztem, aki alig hitt a szemének.
Puszi mindenkinek! :)
