2.rész

2.rész

Áldom az eszemet.Annyira tudtam, hogy ez lesz.Reggel, a csengő csengésére keltem fel ami már az őrületbe kergetett.Felkaptam a piros puha köntösömet, a  süsüjét a fejemre csaptam, mert hát nem igazán vagyok kibékülve a reggeli énemmel és szerintem más sem.Mikor kivánszorogtam az ajtóig kinyitottam, és Olly állt előttem.

-Jó reggelt a hercegnőnek!-hajolt meg előttem színpadiasan.-Nem úgy volt, hogy 8 órakor találkozunk az önéletrajzzal a kezedben?-vont kérdőre.

-Miért most hány óra?-kérdeztem s a végére ásítottam egyet.Beljebb mentünk, Olly leült az asztalhoz, míg én feltettem a kávét.Míg kész nem lett leültünk beszélgetni.

-Egyáltalán miért vagy ilyen fáradt?Nem is mentem későn?

-Csak tudod, én ismerem magam és valahogy gondoltam, hogy ez lesz ezért megírtam az önéletrajzot, aztán este Mia folyton forgolódott és hiába nagy az ágy nem fértünk el.De reggelt 7kor kitalálta, hogy Ő megy haza.Alig aludtam valamit.-mondtam mire Olly elkezdett kuncogni.

-Oliver, ne gúnyolódj!!-mondtam miközben a fejem az asztalt támasztotta.

-Jól van, jól van.Te aztán tényleg nagyon kilehetsz.

-Még jobban is.Na de komolyra fordítva a szót.Tudsz már valami konkrétumot a melóról.

-Mégpedig? Mire gondolsz?

-Van esélyem szerinted?Ja és melyik "nagy hírességnek" leszek a kis lóti-futija, mert hát először igaz az leszek?!-kérdeztem még mindig az asztalnak támasztott fejjel.

-Ugy látom nagy a lelkesedés...-kuncogott.

-Félreérted, nagyon szeretném a munkát csak még reggel van.Szóval...

-Hát szóval nagyon jók az esélyeid mert még nem tud senki erről az állásról,megkértem egy pár embert, hogy ne hirdessék mert van egy nagyszerű emberem a feladatra..Miattad tettem.Úgyhogy remélem ha megkapod az állást nem hagysz cserben.
-Nagyon köszönöm és ígérem senki és semmi miatt nem fogok csalódást okozni neked.-mondtam büszkén, felemelt fejjel.
-Kis ujj eskü?-kérdezte majd bólintottam.Megtartottuk ezt a kis "rituálé" félét.Lefőtt a kávé, amit megittunk, majd Olly ment is.Vitte magával a szükséges papírjaimat és megígérte, hogy amint megtud valamit szól.A nap többi része most már unalmasan telt, mivel már dolgozni sem kellett bemenni.Bár Daniel(a főnök) azt mondta ezt a hetet még kifizeti mindenkinek aztán búcsút intünk egymásnak.Mexikói napot tartottam, és megcsináltam a kedvenc kajámat.A tortilláááááát.Egyszerűen zseniális volt.Elvileg laktatós kaja, de én biztonság kedvéért csináltam belőle ötöt.Nem tudom, de egyszerűen bírok és imádok enni.

Bementem a hálószobámba, az én kis tortilláimmal majd a DVD pakkomból elővettem egy filmet.Pontosabban egy mesét.A kis hableányt néztem meg.Egyszerűen fantasztikus mese.Miután megnéztem, visszagondolva az előző estékre, hamar el kellene aludnom, hogy felbírjak kelni.Bevallom kicsit izgulok, remélem megkapom az állást, mert ha nem kapom meg akkor gőzerővel kell keresnem egy új munkát.

*

Szerencsére hamar elaludtam, mert fáradt voltam.Egészen jól aludtam.Reggel 9 órakor már fent voltam.Mivel nem tudtam mit csinálni reggeli után, felöltöztem és egy  régi tervemet valósítottam meg.Elmentem futni.Nem tudom miért, de mikor kimentem sétálni a parkba, 3-4 helyes srác is futott.Gondolom most már mindenki érti, hogy miért kaptam kedvet.Szóval felvettem egy fehér atlétát, kapucnis felsőt és egy melegítőt ja és a kényelmes edzőcipőmet.

Elkezdtem futni, de rögtön rájöttem, hogy ez nem az én sportágam.A parkban lébecoló embereknek is feltűnt egy lány aki nagy hévvel indult neki a futásnak, s alig tett meg 5 métert már szuszogott és majd' köpi ki a tüdejét.Hát igen ez én lennék.Már a gimiben is utáltam szimplán csak futni, de ha például labda után kellett futni akkor mentem mint a golyó.Valamilyen más sport után kell néznem, mert formában kell tartanom magam.Bár ha a tévénézés és a tortilla evés sportág lenne, olimpián is indulhatnék-még nem akadt versenytársam.Lihegés közben gondolkoztam, hogy milyen sportot kellene csinálnom.Kell egy kis rendszer az életembe, már ha barátom nincsen.Mindegy.Elindultam hazafelé, mert hát nekem ez a 10 perc a szabad levegőn bőven elég volt.Sétáltam pár métert majd eszembe jutott AZ ötlet!Hát én kis koromban imádtam úszni talán most is jó lenne.Elmentem és érdeklődtem.Sikerrel jártam mert vettem egy egész éves bérletet.Tehát már nem táncolhatok vissza.Muszáj rákényszeríteni magam, mert egy lusta lusta nagyon lusta ember vagyok.Annak idején megmondta a gimis osztályfőnököm.

Mikor hazaértem 2 liter vizet simán nagyon simán megittam.Kifáradtam, de gáz, alig 10 perc után.Tényleg formába kell hoznom magam.A nap hátralevő részében ettem ittam és tévét néztem.Átkapcsoltam az egyik zenecsatornára és nem találja ki senki mi ment, hát One Direction.Nagyon szeretem a zenéjüket, mert a gyorsakra  akár még partizni is lehet, a lassúak meg olyanok, hogy a könnyem is kicsordul és az már nagy szó, mert a környezetem szerint én nem mutatom ki az éréseimet.Na de nem ez a lényeg.Az a lényeg, hogy nagyon szeretem a zenéjüket és a hangjukat.Különösen azét aki ott mély hangján olyan édesen énekel.Annak ellenére is, hogy nagyon csúnyán összevesztünk.Összevesztünk?!Nem ez a legjobb szó.Na de erről majd máskor, mert Ő tuti már rég elfelejtett, és próbálom én is Őt....

Hát ennyi lenne a 2. rész.Sajnálom, hogy ilyen későn hoztam, de ígérem a következő hamarabb fog érkezni és lesz benne egy kis izgalom is.Ha tetszett komizzatok vagy pipáljatok, ha nem akkor is mert lehet, hogy tudok változtatni.Jók legyetek!! <3

1.rész

1.rész

Én úgy imádok aludni.Meg is látszik.Szerencsére ma nem kellett sehová sem mennem ezért fél tizenegykor keltem.Éhes voltam nagyon.Csak egy gond volt.Sajton és még pár tartalmasnak nem mondható kaján kívül semmi nem volt a  hűtőmben.Muszáj voltam elmenni a boltba.Gyorsan felöltöztem.Egyszerűen felkaptam egy melegítőt, mert hát fő a kényelem, azon kívül nem áll szándékomban találkozni senkivel, tehát miért ne.Hozzá fölkaptam a egy melltartót, pólót és egy kapucnis pulcsit.Kinéztem és reggel hideg volt.Tehát felkaptam még egy mellényt is.Gyorsan összefogtam a hajamat, és felkaptam a kapucnit a fejemre, hogy még csak véletlenül se ismerjenek fel.Sminkelni azért nem sminkeltem, mert miért.Először is a természetesség híve vagyok, másodszor nem egy buliba vagy ilyen helyre megyek tehát értelmét nem látom.
Tehát lementem a boltba és vettem valami, ahogy anyukám mondaná "értelmes" kaját.Szerencsére nem találkoztam egy ismerőssel sem, vagyis én nem tudok róla.Miután haza mentem ettem és úgy döntöttem, hogy össze kellene pakolni  a lakást.Nem nagy mert hát van egy hálószoba, fürdőszoba, konyha egyben az ebédlővel és van egy nappali ami a leglomosabb.A nappali az olyan mint egy könyvtár, ott tartom a füzeteket könyveimet, jegyzeteimet.Szóval el kellene kezdeni a nagytakarítást. Először kezdtem a legtisztább hellyel, mert ott kell a legkevesebbet takarítani.Ez a hely a fürdő volt. Fél óra alatt végeztem.Olyan volt mint újkorában.Mentem a konyhába, ami ismételten könnyű volt.Anya azt tanította, hogy sose legyen rendetlenség a konyhádban és ez belém vésődött.Tehát itt is hamar végeztem.
A szobám hát hogyis mondjam nem a legtisztább.A legszolidabban fogalmazok eléggé rendetlen.Elkezdtem takarítani, de inkább csak szórakoztam a régi cuccaimmal.Találtam különböző beadandó dolgozatokat és egy-kettőbe bele is olvastam.A számomra legérdekesebbek azok az önismereti dolgozatok. "Milyennek látom magam?" "Mások hogyan látnak engem?". Így visszanézve nagyon érdekes.
Elolvastam ezeket, de nem volt szívem kidobni.Ez a baj velem.Mindent tartogatok, sosem dobok ki semmit.Mindenhez egy csomó emlék köt, jók és rosszak egyaránt.
Mikor már mindent kipakoltam, rosszabbul nézett ki a szobám mint eddig.Szerencsére csörgött a telefon.Amelia(Mia) Shawn. 2 barátom közül az egyik hívott.Hát igen nem bővelkedem barátokban, talán mert nem bírják elviselni a természetemet.Pedig nem vagyok én rossz.Csak elsőre úgy tűnik.De mindennek a pozitív oldalát nézem( bár a legtöbb ember azt hiszi, hogy én negatív szemléletű vagyok, talán azért mert nem állok le jópofizni az emberekkel.Ha jó a kisugárzásod én jól ki fogok veled jönni,de ha érzem, hogy rossz akkor inkább szóba se állj velem.)Na de elkanyarodtam a témától.Felhívott Mia, hogy csinálunk-e közösen valamit.Mondtam, hogy jöjjön át van egy meglepim.Két utca van köztünk ami sok, de mégsem.Most például nem volt sok.10 percen belül itt volt.Mikor megtudta, hogy takarítanunk kell, csak fa arccal rám nézett és annyit mondott:
-Jössz nekem.Nem eggyel hanem kettővel! -mormogta az orra alatt, majd elkezdett pakolni.Ő sem dobott ki semmit, csak szépen elpakoltunk.Délután egy órától csinosítgattuk a szobát majd fél négyre végeztünk.Már nagyon megéheztünk mind ketten.Egy rugóra járt az agyunk tehát pizza lesz az ebéd/uzsonna egybekötve filmnézéssel.De már ha pizzázunk akkor ki nem maradhat másik barátunk aki híres.Oliver Stanley Murs.Ismertebb nevén Olly Murs.Attól, hogy ismert Ő sem és mi sem változtunk meg.Mi hárman vagyunk a legjobb barátok.Nagyon szeretjük egymást, igaz, már nagyon régóta ismerjük egymást.Ha csak tehetjük csinálunk valami jó kis programot vagy összejövünk valahol és beszélgetünk.Sokszor segített már nekünk fiú ügyekben, és mi is neki nő ügyekben.
Én megrendeltem a pizzát.Mia pedig csörgött Ollynak aki ráért.Ő már messzebb lakik tőlem neki kb. negyed óra volt gyalog de kocsival jött ezért 10 perc alatt simán itt volt.Míg vártuk a pizzát beszélgettünk.Szóba jött jó pár dolog.Időközben megérkezett a finom ananászos pizza.Az egyik közös tulajdonságunk, hogy nagyon szeretjük az ananászos pizzát.

Egy kicsit frusztrált voltam amit ők is észrevettek.A barátok egymás közt általában megérzik ha valami nincs rendben.Na hát nálam pont ez történt.Látták rajtam, hogy valami nincs rendben ezért elkezdtek kérdezősködni.Nem hagytak békén míg el nem mondtam.Vettem egy nagy levegőt és kiadtam magamból:

-Hát az van, hogy 2 hét múlva nem lesz állásom.-jelentettem ki sóhajtva

-Tessék?Mégis, hogy?Csak nem kirúgtak?-kérdezősködtek szinte egyszerre.
-Be kellett zárni a vendéglőt.A főnök ma reggel szólt.-mondtam szinte elérzékenyülve.
-Veled utána mi lesz?-kérdezte aggódva Mia.
-Nem tudom még.Majd keresek valmi melót.-válaszoltam.
-Figyelj lehet én tudok egyet.Nem egy kellemes meló, mert sok ideg és türelem kell hozzá de jól fizet.Megérdeklődöm ha szeretnéd?-kérdezte Olly.
-Hát persze nagyon örülnék neki.Öhmm...és milyen munka ?-kérdeztem
-Hát valami neked való azt tudom..Hírességek asszisztensének lennél a gyakornoka.Az egyik nő Nicole keres most gyakornokot, mert nyáron fog szülni.Addig tanítja az újoncot utána pedig 3 évig biztos állása lesz.Sőt gondolom ha jól végzi a munkáját tovább is.Intézkedni kell meg rendezkedni, de senkinek sem lehet csak úgy odaszólni.Tetszik?-kérdezte vigyorogva, mert tudta hogy tetszik.
-Nagyoon.Kérlek szépen megkérdezed nekem ezt az állást?-néztem rá kiskutya szemekkel.
-Már szóltam.Csak egy önéletrajzot kérnek.-mondtam nagyzolva.
-Hogy-hogy szóltál?
-Gondoltam, hogy egy ilyen állást nem hagynál veszendőbe.
-És mi lett volna ha mégis?-kérdezem játékosan.
-De nincsen mégis, mert már ismerlek.Hány éve is.Ja több mint 10 éve.Kis pisis.-mondta
-Te beszélsz, már lassan kopaszodsz drága Oliver.-röhögtem el a végét.Ő pedig "kétségbeesetten" a fejéhez kapott majd röhögött.Közben arra lettünk figyelmesek, hogy Mia már a szobámban alszik.Szerintem ma nem fog haza menni.Itt alszik velem.Elvégre hatalmas ágyam van.

Mi még Oliverrel megbeszéltük, hogy mit írjak az önéletrajzomba amiért holnap beugrik és leadja.8 óra körül ő is hazament.Miután elment elkezdtem írni az önéletrajzomat.Ilyenkor jutnak eszembe olyan dolgok, hogy Úr Isten ki vagyok én?De végül 10 órára kész lettem és mondhatni egészen jó lett.Olyan fáradt voltam, hogy engem sem kellett altatni tehát bementem a szobámba és lekapcsoltam a villanyt.Én mivel félek a sötétben bekapcsoltam a kis égősoromat és befeküdtem a barátnőm mellé az ágyamba.Amilyen gyorsan csak lehet elaludtam és álmodoztam.


Ez lenne az első rész.Már furdalt a lelkiismeret, hogy még mindig nem hoztam, de minden erőmet összeszedve megírtam.Íme! Szerintem nem elég jó de hát ez az első rész....Higgyétek el lesz SOKKAL jobb is! xoxo

Prológus :)

Sziasztok!

Először is köszöntök mindenkit az oldalon. :)

Másodszor szeretném leszögezni, hogy ez egy One Direction Fanfictionnek indul. :D

A történet: Maya az egyik One Direction taggal még az x-factor idején találkozott.Hát eléggé egymásba "gabalyodtak" ha lehet így mondani... Aztán egy félre értés miatt mind ketten haragszanak a másikra.Egy ideje (kb. 2 éve) nem találkoztak már egymással, de egymás neve hallatán még mindig érdekesen viselkednek.Senki sem tudja mi történt akkor két éve, hogy miért haragszanak egymásra ezt csak ŐK ketten tudják. Azt hitték, ha haragszanak egymásra és nem találkoznak egymással megoldódik a gondjuk.De mi van akkor ha történetesen egymással fognak dolgozni huzamosabb ideig?!Meglepetés lesz egyikük számára a találkozás, de vajon kinek??Olvasd tovább a történetet, ha szeretnél tanúja lenni a folyamatos szívatásoknak, szerelmi- és vicces történeteknek...

Szereplők:

Maya Carson egy 21 éves lány.

Kapcsolatai révén hozzájut egy nagyon jó munkához.Persze eleinte csak lóti-futi lesz míg be nem tanul.Ez a munka nagyon jól ugyan akkor nagyon rosszul jött neki.Azért jó mert pénzhez jut

és tudja fizetni az albérletét ami nem egy luxusszálloda de neki tökéletesen megfelel és támogatni tudja a húgát, akivel most jött rendbe a kapcsolata. Ami miatt nem jó az az, hogy felszakított egy régi fájdalmas sebet.

Rosie Carson egy 14 éves lány.Egy nővére van, Maya.Nem igazán voltak, jóban, de mára már mindketten dolgoznak a jó testvéri viszonyon.
Rosie nem igazán értette, miért haragudott rá nővére annyi éven keresztül, bár a mai napig nem érti.Mindegy.Erről a témáról inkább mindketten hallatnak.Az a lényeg, hogy kibékültek és Rosie tudja, hogy bármikor számíthat nővérére.Az iskolában nem igen népszerű, de ha piszkálták Maya mindig megvédte.Ro egyébként nagy directioner és szeretne egyszer beszélgetni értelmesen a fiúkkal. :)




Remélem tetszik a prológus.Ha tetszik írj egy rövid komit vagy akár hosszút :D annál jobb. Ha nem tetszik írd meg a véleményed. :) Xxx